-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Óvodapedagógus
-
karbantartó
-
takarító
-
Kőműves
-
Asszisztens
-
Értékesítő
-
Teherautó / pótkocsi szerelő
2024. 11. 20
-
Eladó - Webshop Eladó / Ügyfélszolgálatos
2024. 11. 20
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Brand Marketing & Content Specialist (Részmunkaidős)
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Téli kert egzotikus növényekkel!
Sokak számára újdonság lehet az a tény, hogy hazánkban viszonylag sok olyan növény teleltethető át szabadföldön, melyeket elsősorban cserepes, üvegházi növényekként ismerünk. Milyen bizarr egy hóval fedett kaktusz, jukka vagy akár pálmafa látványa egy hazai kertben! A lehetőség még kevesek számára ismert, de könnyen meg lehet bizonyosodni arról, hogy valóban "működik".
Először is nézzük, hogyan lehetséges mindez. Ehhez két dolgot érdemes megvizsgálni: a növény származási helyének éghajlati adottságait, valamint a hazai viszonyokat és az azokban rejlő lehetőségeket. Sok növény olyan klímában őshonos, ahol az alapvetően meleg éghajlat mellett néha előfordul erőteljes lehűlés, vagy akár havazás. Erre két kitűnő példa Észak-Amerika illetve a Himalája déli lejtői. Az előbbi esetében a hegységrendszerek észak-déli elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy az észak felől jövő hideghullámok akadálytalanul egészen délig hatoljanak, gyakran Floridáig is.
Télálló vagy fagytűrő, nem mindegy!
A Himalájában pedig 2-3000 m-es magasság környékén a téli időszakban rendszeresen van fagy és havazás. Ennek következtében, hosszú alkalmazkodási folyamat eredményeként kialakultak olyan fajok, melyek gond nélkül elviselik akár a -20 °C-ot, de nem kevés az olyan növények száma amelyek az ennél hidegebbel is megbirkóznak. Itt szeretnék egy fontos momentumot kiemelni, mégpedig a csapadék szerepét, hiszen ennek alapján máris két csoportba lehet sorolni e növényeket: vannak télállók és vannak fagytűrők. Az első csoport esetében nem jelent problémát a téli csapadék, míg a másodiknál igen, sőt jelentősen ronthatja az amúgy bámulatra méltó fagytűrési tulajdonságokat. Ez fontos szempont a teleltetés megtervezésénél. A telepítésnél is azonos igényűeket célszerű egymás közelébe ültetni.
Magyarország éghajlata nedves kontinentális, meleg, viszonylag hosszú nyarakkal és hideg, de nem túl hosszú telekkel. Ezzel azonban még nem mondtunk el mindent, hiszen a Kárpát-medence elhelyezkedésénél és védettségénél fogva óceáni és mediterrán hatásoknak is ki van téve. Ezáltal teleinkben nem csak a kontinentális jellemzők érvényesülnek. Ha még ehhez hozzávesszük a mikroklímát, akkor adott helyen még kedvezőbb lehet a helyzet.
Fontos mikroklimatikus tényezők a fekvés (dél, dél-nyugat), az épülethez való közelség, a domborzati viszonyok, valamint a városi klíma. A fekvés ill. domborzati viszonyok alapján Magyarországon a szőlőklímák felelnek meg legjobban a feltételeknek, de ezen belül is az ún. szubmediterrán mikroklímájú helyek. Ilyenek pl. a dél-budai dombság (itt a városi klíma is sokat számít), a Balaton-felvidék (ezen belül is főleg a Tihanyi-fsz. és Badacsony déli lejtői), a Mecsek- és Villányi- hegységek déli lejtői. Mi sem bizonyítja jobban a szubmediterrán jelleget, mint az, hogy a Mecsek, a Tihanyi-félsziget és a Villányi-hegység déli lejtőin nyáron óriás énekeskabócák muzsikájában gyönyörködhetünk, ami viszont tipikus mediterrán rovarfaj (indikátorfaj). Az épületekhez való közelség, illetve a városi klíma a téli fűtés miatti hőveszteség miatt fontos, hiszen a fal közelébe telepített növények magasabb hőmérsékleten élhetnek általa. Mielőtt rátérnék az átteleltetés módszereire, érdemes megemlíteni, hogy milyen növényekről is van szó.
Három fő csoportról szólnék a továbbiakban: