Gonosz kúszók, avagy a trombitafolyondár fogságában

Kedvenc ikerkertem testvérpár tulajdonosai nagy bajban vannak, a két ingatlan faragott erdélyi fakerítését ugyanis egy derék trombitafolyondár végleg megrogyasztotta. Az alattomos növény képes megtéveszteni gazdáját, hiszen a kívánt cél, a kerítés, pergola, oszlop, rács befutásával hamar végez, bőséggel és buján virágzik. Ráadásul télálló, mi kell hát még ahhoz, hogy hamar a kert kedvence legyen?!

Ha hagyják, a trombitafolyondár mindent elfoglal...

Csakhogy ezután jön a meglepetés, mert ha hagyják, mindent elfoglal. Mindenhova bebújik, megemeli a tetőt, megrepeszti a terasz járólapjait, szétfeszíti az ácsolatokat. A már említett növénymonstrum bókoló feje még most is, hogy lehullatta a leveleit, lehet vagy két mázsa, nem is csoda, ha nem bírta a filigrán kerítés. Ha saját tulajdonomról lenne szó, eleve trombitafolyondárt nem engednék a kertembe, hiszen ismert agresszív terjedő tulajdonsága. Ha mégis szükség lenne rá, akkor nagy edényben maradna, mert így meg lehet zabolázni, és csak előnyös tulajdonságait élvezhetjük. Mert való igaz, pompás képet mutat, s még nem szóltunk virágairól.

Ha a trombitafolyondár elérte a kivánt magasságot, észen kell lenni.

Visszakanyarodva a folyondáros testvérekhez: még hezitálnak, mi legyen a növénnyel, még arra sem hajlanak, hogy radikálisan meg legyen metszve, pedig ez lehetne az átmeneti megoldás. Így könnyebb lenne a kerítésnek, és a becsapós folyondár a jövőben jobban kordában tartható. Ha beleolvasunk kertészti oldalak fórumrovataiba, a trombitafolyondár gyakori szereplő. Kiirtásával nem foglalkozunk, mert egyszerű: radikálisan meg kell metszeni, erdészeti sarjstoppal meg kell kenni a sebet, az így kezelt trombitafolyondár biztosan nem hajt ki többé.

Kiirtásával nem foglalkozunk, mert egyszerű: radikálisan meg kell metszeni

De ez a gyengék menekvése, meg kell küzdeni vele. Egy erős tavaszi metszés után ugyanis a tő erejét leköti az új hajtások és a gyökérsarjak nevelése. A nyár közepétől azután a virágok nevelésével, és nem térfoglalással kénytelen foglalkozni. Az elhanyagolt folyondárt kora tavasszal alaposan meg kell metszeni, meg se kottyan neki, ha a talajtól 30 centire lenyisszantják a törzset, kart – nevezhetjük bárhogy –, a fő hajtásokat. Ha viszont már fegyelmezetten nő, akkor a fő hajtásokat 2-3 szemre kell visszametszeni, mert ezekből fejlődnek a virágzó hajtások.

Aki tart a folyondártól, váltson szolidabb, egynyári kúszónövényekre; ilyen lehet a feketeszem, a kerti hajnalka, a sarkantyúka vagy a tűzbab.

Szerző:
Czauner Péter