-
karbantartó
-
takarító
-
Értékesítő
-
Óvodapedagógus
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Asszisztens
-
Kőműves
-
Teherautó / pótkocsi szerelő
2024. 11. 20
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Brand Marketing & Content Specialist (Részmunkaidős)
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Mire a botanikusok bejelentették szenzációs felfedezésüket, addigra az archeológusok már rég leírták a különleges fenyőfajt. Csak ők azt hitték, kétmillió éve kihalt.
"Dínófenyő" vagy "élő kövület" nevekkel illetik a modern botanika egyik legnagyobb felfedezését, a Wollemia fenyőt.
David Noble egy ausztrál nemzeti park dolgozója 1994-ben lett figyelmes néhány fára, amelyekről nem tudta megmondani, mifélék. A Sydney-től 200 km-re fekvő Wollemi Nemzeti Park egyik keskeny szurdokában sötétzöld lombú, csokoládébarna törzsű, különleges facsoportot talált.
A Wollemia nobilis az Araucaria-félék családjába tartozó fenyőféle, a hazánkban szobafenyőként ismert dísznövény közeli rokona.
A botanikusok rég kihalt növénynek hitték, hiszen a létezéséről eddig csak fosszilis maradványok elemzésekor szereztek tudomást. A legrégibb maradvány 91 millió évvel ezelőttről származik, 2 millió évnél fiatalabb maradványt pedig senki sem talált.
A világ teljes Wollemia-állománya kb. 40 felnőtt fából áll, így az új faj azonnal felkerült a veszélyeztetett növények listájára. Úgy tűnik, hogy a fa a szabadban 40 méteres magasságot érhet el, a törzse pedig 1 méteres átmérőjűre vastagszik. A kérge csokoládébarna, porózus kinézetű.
Egylaki növény, ami annyit tesz, hogy egyazon növényen megtalálható a hím és a női ivarszerveket hordozó toboz is.
A tobozok a hajtások csúcsán helyezkednek el, a hím mindig a női alatt található. A fa két hajtástípusából az egyik hajtás meredeken felfelé tör és a törzs alsó részéről indul, míg a másik inkább vízszintesen terül el és a száron ülő tűleveleket hoz.
Izgalmas megfigyelés, hogy a természetben élő összes Wollemia fenyő DNS-e tökéletesen megegyezik, azaz a fák egymás "ikertestvérei", klónjai.
A Wollemia nevelése a többi fenyőével megegyezik.
Hajtásdugványról vagy magról szaporítható. Az ausztrálok mindent megtesznek a faj fenntartásáért, ezért mesterségesen is szaporítják, 2005 óta már dísznövényként is lehet kapni.
A fa természetes mérete miatt a normál méretű kertekbe nem javasolják, legfeljebb dézsás nevelésű példányait. Fiatal korában nem kedveli a direkt napsugarakat, később viszont már elvisel a kitettséget. A jó vízelvezető képességű homoktalajt kedveli, a pangó vizet nem tűri. A mediterrán telet elviseli, de valószínűleg a hazánkra jellemző fagyokat nem bírja majd ki.
Dinó fenyő 2006-ban és 2007 nyarán
A hazai első példányt 2006. április közepén ültették el a Füvészkertben.
Bővebb info: http://www.wollemipine.com/