Meghökkentő érdekességek a napraforgóról

Tudtad-e a napraforgóról?

• A világ legmagasabb napraforgója címet egy 7,76 m-es példány érdemelte ki Hollandiában, 1986-ban.
• A németországi rekordot 2003-ban jegyezték fel, és ennek magassága 6,25 m volt.

  Pici napraforgó

  (Összehasonlításként: a legtöbb óriás termetű fajta normál körülmények között „csak" 2...3 m magasra nő.)
• A legkisebb napraforgó mindössze 5,6 cm-es.
• A legtöbb virágot - 97 darabot - Belgiumban számolták meg egy tő napraforgón.
• Az egyéves napraforgó (Helianthus annuus) a világ legnagyobb fészkes virágzatú növénye, és a világ legnagyobb termetű egynyári növényei.
• Az óriás fajták virágtányérja akár 50 cm átmérőjű is lehet. Sőt, születtek már feljegyzések olyan monstrumokról is, amelyeknek akár az 1 m-es átmérőt is elérte a virága! A virágtányér átlagos mérete azonban mindössze 20...30 cm.
• A nagyvirágú napraforgóknak akár kétezer nyelves viráguk és húszezer csöves viráguk is lehet, és ennek megfelelő mennyiségű magot is nevelnek virágtányéronként.
• A napraforgó megköti a talajba került mérgező anyagokat, és vele együtt ezek is eltávolíthatók a területről.
• Még a radioaktívan szennyezet talajokon és vizekben is használták (például Csernobilban), ill. az ólomtartalmú talajokon, hogy megkösse a szennyeződéseket.
• Nincs még egy olyan élelmiszernövény, amely annyi vasat tartalmaz, mint a napraforgó.
• A mélyre hatoló karógyökereikkel a napraforgók nagyon jól lazítják az alsóbb talajrétegeket is (az olaj retekhez és a csillagfürthöz hasonlóan). A gyökereik akár 4 m mélyre is lejuthatnak.
• Régészeti leletek bizonyítják, hogy az ember már ötezer évvel ezelőtt is fogyasztotta a napraforgó magját.

A napraforgó megköti a talajba került mérgező anyagokat

• A napraforgómag fajtától függően feketésbarna, fehér vagy csíkos.
• Megelőzhető a tűzhelylap rozsdásodása, ha rendszeresen vékony réteg napraforgóolajat hordunk fel rá. A nemesacél edényeket is érdemes a tisztítás után napraforgóolajjal bedörzsölni.
• Németországban 2001-ben az augusztus növényévé választották a napraforgót.
• A napraforgó és a Fibonacci-számok. Ha alaposan megnézünk egy érett napraforgótányért, felismerjük, hogy a magok két, ellentétes irányba csavarodó spirál alakzatba rendeződnek: az egyik az óramutató járásával megegyező, a másik ellentétes irányba tart. A magvak - velük együtt a spirálok is - a virágtányér szélén nagyobbak, befelé haladva kisebbek. Ha megszámoljuk a spirálokat, mindig két egymást követő, úgynevezett Fibonacci-számot kapunk. A kisebb virágokon ez 21 és 34 lehet, ill. esetleg 34 és 55, amíg a nagyobbak esetében akár 144 és 233 is. (Fibonacci olasz matematikus a 12-13. század fordulóján élt, és az általa felfedezett számsorozat névadója. A sorozat első két eleme 0 és 1, a további elemeket pedig az előző kettő összegeként kapjuk:

0 + 1 = 1, 1 +1=2,

1 + 2 = 3, 2 + 3 = 5,

3 + 5 = 8, 5 + 8 = 13,

8 + 13 = 21, 13 + 21 = 34,

és így tovább.

• A Fíbonacci-számokkal növekedési folyamatokat írhatunk le.
• A napraforgó példája mutatja, hogy hatásos módszerről van szó, ha növekvő méretű dolgokkal kell maradéktalanul kitölteni a rendelkezésre álló teret. A természetben további példákat is találunk: margaréta, százszorszép, az ananász termése vagy a fenyőtobozok.
  

Forrás: Napraforgók