Duna-Dráva Nemzeti Park - videón

A Duna és a Dráva árterén alakult meg hazánk hatodik nemzeti parkja, a Duna-Dráva Nemzeti Park, 1996-ban.

A folyószabályozások következtében egész Európában alig található ehhez hasonló kiterjedésű vizes élőhely-rendszer: sebes folyók, lusta mellékágak, zátonyszigetek, átéri erdők, gemenci holtágak, ligeterdők, mocsárrétek, homokpuszták, dombvidéki erdők egyedi növény- és állatvilágot őriznek.

(A videó lejátszásához gyors internetkapcsolat és friss flash-lejátszó szükséges. Kapcsold be a hangszórókat, vidd a kurzort a fenti képernyő fölé és kattints a bal alsó sarokban megjelenő lejátszás-gombra. Dőlj hátra - mozi van!)

Több mint 400 védett növény és állatfaj él a Duna-Dráva Nemzeti Park területén

A hazai halfajok kétharmada megtalálható itt, köztük a fokozottan védett dunai galóca, pénzes pér és sima tok, jellemző ragadozó a csuka. Európai jelentőségű a fekete gólya és a rétisas állománya, gyakori költő a barna kánya, a szürke gém, a kócsagok és bakcsók is, hazánkban egyedül itt fészkel a kis csér. A holtágak fontos állomása és gyülekezőhelyei a vonuló madaraknak. A vidra és vadmacska a táj csúcsragadozói. Világhírű a nemzeti park gímszarvas állománya: a szeptemberi szarvasbőgés nem csak a szarvasteheneket, hanem a turistákat is vonzza.

Növénytani szempontból különlegesnek számít a több száz védett növénynek otthont adó Dráva menti táj.

Itt találkozik a hazai pannon flóra és a mediterrán illír növényvilág, emiatt rendkívül változatos a kép, egymás mellett élnek a dombvidéki- és a déli elterjedésű fajok.

Magyarország nemzeti parkjai néven bemutató természetfilm sorozat készült hazánk 10 védett parkjáról, ennek újabb része a fenti videó fél perces ízelítője a Duna-Dráva Nemzeti Parkból.