Hogyan védekezzünk a félelem ellen?

Ha megijedünk, a kiváltó októl függetlenül testünk automatikusan felkészül a veszedelemre.

A külső inger (pl. veszélyes állat látványa) hatására adott válaszreakcióhoz a szervezetnek energiára van szüksége, így megnövekszik az izmok glükózfelhasználása, a májnak pedig a glikogénbontása. Növekszik a test anyagcseréje, nő a szívfrekvencia, a vérnyomás. Csökken a nyáltermelés és a bélperisztaltika. A száj kiszárad és endorfinok választódnak ki. A szimpatikus idegrendszer ingerli a mellékvesék velőállományát, ennek hatására adrenalin és noradrenalin hormonok kerülnek ki a véráramba.

Félelem és Remény

Az ijedtséget előidéző hatás szempontjából lényegtelen, hogy az inger kellemes vagy kellemetlen, a szervezet ugyanúgy reagál: mozgósítja tartalékait. Fenyegető, veszélyes helyzetekben életmentő is lehet. Például figyelmetlenül egy autó elé lépünk, vezetője ránk dudál, mi megijedünk, megállunk. Hirtelen felmegy a vérnyomásunk, gyorsabban ver a szívünk. Mivel észleltük a veszélyt, elkerültük a nagyobb bajt. Legközelebb talán óvatosabbak leszünk.
Élettanilag hasonlóan reagál a testünk akkor is, ha nagy öröm ér, például kiderül, hogy nyertünk egy nagyobb összeget a lottón..
Egyértelműen rosszabb viszont, ha hosszabb ideig kell elviselnünk káros lelki, fizikai stresszhatásokat, amelyek állandósítják a bennünk lévő félelmet és feszültséget.

Mindenki mástól fél

Az, hogy valaki mitől fél,mi az ami szorongást kelt benne, leginkább az egyéntől és annak személyiségétől függ. Némelyek többet képesek eltűrni, mások kevesebbet. Az emberek eltérően reagálnak a különböző környezeti hatásokra. Értékelik a helyzeteket, és ennek az eredményétől - nem a szituáció valódi veszélyességétől függ - hogy fenyegetőnek érzik vagy nem.
A külső hatások akkor jelentenek gondot, ha felborítják az egyén belső, lelki egyensúlyát, megbontják az egészséget és lassan leépítik a szervezet védekezőképességét. A szervi, érrendszeri betegségek kialakulásának több mint felénél felelőssé teszik a stresszes életmódot.
Érdekes, hogy a nők a kapcsolati bonyodalmakat, a férfiak a munkahelyi konfliktusokat viselik el nehezebben.

A félelem sólyma

Megküzdés

A hosszan tartó, romboló stresszhelyzeteket nehéz kivédeni, de gyakran meg lehet oldani, ha van megfelelő megküzdési tervünk rá.. Ha például mérlegeljük, mi fontos és mi lényegtelen, egy okot már ki is küszöböltük, mert nem idegeskedünk többé fölöslegesen, apróságok miatt. A túlélési technikák megtanulhatók. Általában nagy részüket már kisgyermekként a családban, később az iskolában egymástól és a tanároktól elsajátítjuk. Vizsgálatok bizonyították, hogy az az ember, aki sok társas kapcsolattal rendelkezik tovább él, és kevésbé valószínű, hogy stresszel kapcsolatos betegség támadja meg. A barátok és a család számos módon jelentenek támaszt. Védenek bennünket. Támogatást és tanácsokat adnak, társaságot nyújtanak, és elvonják figyelmünket a félelmeinkről.
Tehát megijedni jobb, mint félni.. már ha a közmondást követve, egyiket feltétlenül 'jobbnak' kell tekintenünk.