Alma volt a tudás fája?

A Biblia szerint az első emberpár, Ádám és Éva paradicsomi körülmények között éltek az Éden kertjében, ahol Isten gyümölcsfákat teremtett nekik eledelül.

Csak egyetlen gyümölcstől tiltotta őket; attól, ami a jó és gonosz tudásának fáján termett. Éva persze nem tudott ellenállni a kívánatos gyümölcsnek, se nem a ravasz kígyó ámításának, szakított és evett a festmények többségén almának ábrázolt gyümölcsből. Isten büntetését nem részletezzük, mert az maga az emberréválás története és mindannyiunk egyéni élete. A történet igazságához nem férhet kétség, hiszen Ádámnak torkán megakadt a csutka, és azóta is jól láthatóan emlékeztet minden Évát a csábításra.

Bölcs régészek szeretnék hinni, hogy majomszerű őseink a felegyenesedéssel, a beszéddel és művészi barlangrajzaikkal váltak emberré, azonban e történet nagy valószínűséggel nem így kezdődött. Az emberi evolúció hajdanában még nem díjazta a mai humán tudományokat. Az őseink alighanem alapvetően növényevők voltak, és csak egyetlen olyan növénycsoport létezik, amely azt akarja, hogy megegyék: a gyümölcstermők. Míg az összes többi élőlény okosan védi magát a megevéstől, például mérgező, rossz ízű, szúrós, emészthetetlen vagy egyszerűen elszalad; addig a gyümölcsök még segítenek is a fogyasztónak. Érésük színével, illatával csábítják az arra járókat és repülőket: harapj belém, légy boldog a húsommal és vidd messzire a magjaimat, ha egy mód van rá ne köpj ki, hanem inkább trágyázd meg a leendő palántámat. Földhözragadt racionalitás, de bizonyára így helyes.

A gyümölcs stratégiája

Afrika őserdeiben - ahonnan származunk - szinte minden napra jutott éredő gyümölcs. Azonban a gyümölcstermő növények eloszlása a szövevényes rengetegben véletlenszerű, nehéz felfedezni és a megfelelő érési időpontban újra megtalálni őket. Az ilyen feladatokhoz kognitív térkép kell, azaz olyan különleges képességű agy, amely leképezi az amúgy átláthatatlan teret három dimenzióban, nagy területen, a talajtól a lombkorona szintig. Mivel a legtöbb gyümölcs rövid időszak alatt tömegesen érik, nagy csapat majomféle lakmározhat belőle egyszerre. A csoportos életmódhoz kommunikáció szükséges, mégpedig - a békés egymás mellett élés érdekében - viszonylag fejlett változatban, amely bizalmat és együttműködést is lehetővé tesz. Ezek már szinte emberi tulajdonságok.

Lehet, hogy így valóban az almafától kaptuk a kezdeti tudást, és az esemény valóban az Édenkertben történt.

Párisz almája

A "békés" szó alighanem túlzás az emberi együttélésre, a viszály is mindennapi életünk része, sőt talán az is egy almától ered. A viszálykodás görög istennője "A legszebbé!" feliratú aranyalmát gurította a görög mitológia isteni asszonyai közé, akik azt persze mindhárman magukénak akarták. Ezután megbundázott választások, sértődések, asszonyszöktetés, bosszú és végül tíz éves trójai háború következett. Az almát a feliratozó Érisz, néha a megvesztegetett szépségválasztó Párisz almájaként is emlegetik, de talán a viszály almája az igazán találó név.