Hogyan ültessünk cseresznyefát?

Fontos tudnivalók a cseresznyefa ültetéséről

Az egyik dolog, amire figyelni kell az, hogy ezek a gyümölcsfák nem önbeporzók, ami azt jelenti, hogy egyetlen fa a kertben nem lesz képes túl sok gyümölcsöt teremni. Ezért jobb, két vagy több cseresznyefa fajtát elültetni, amelyek azonos időben virágzanak.

Szabad gyökerű vagy földlabdás legyen?

A megvásárolt facsemetét lehetőleg zárt autóban vigyük haza, hogy a menetszél ne szárítsa ki. Ha szabad gyökerű fát választottunk, akkor a gyökerére tekerjünk nedves rongyokat és az alsó részét húzzuk bele egy nejlonzacskóba. Ha konténeres vagy földlabdás a fa, akkor könnyebb a dolgunk, mert néhány napot elvisel gondozás nélkül. Hazaérve a szabad gyökerű fát vagy azonnal ültessük el, vagy állítsuk egy vödör vízbe (a gyökerét teljesen borítsa víz). A konténeres fa picit várhat.

Nézzük meg előre vagy kérdezzük meg a faiskolában, hogy mekkorára nő majd a kiválasztott fa. Ha például 6-7 méter magas lesz a fánk, akkor legalább egy 9 méteres átmérőjű kör kell a rendelkezésére álljon. Természetesen a korona alakítható a későbbiekben, de nem érdemes elve szűk helyre ültetni.

Hova ültessük?

Az ültetési helynek jó vízelvezetésű földdel kell rendelkeznie, mert az állóvíz könnyen megöli a fákat. Egyúttal jól szellőző is legyen, hogy távol tartsa a talajmenti hideg levegőt tavasszal a fától. Figyeljünk rá, hogy egész nap érje a napfény. Ha fűbe ültetjük, akkor az ültetési helyről távolítsuk el a füvet 1,2 m körzetben, hogy megakadályozzuk a fű versengését a fiatal fával a vízért és a tápanyagokért.

A szomszéd kertje egyébként jó támpont lehet, ha nála van cseresznye és szépen fejlődik, jól terem, akkor nálunk is jól fogja érezni magát. Azonban, ha a kertben épp kipusztult egy gyümölcsfa és a helyére keresünk másikat, akkor tartsuk be a legfontosabb alapszabályt: soha ne ültessünk ugyanolyat, mint ami kipusztult! Legyen ugyanis a kipusztulás oka a kedvezőtlen talaj, a rossz helyszín vagy betegség, ezek mind adottak lesznek a helyet elfoglaló új fánál is. Legjobb, ha a kipusztult fák helyére minél távolabbi rokon gyümölcsfajt telepítünk.

Miután a helyet kiválasztottuk, az első lépés a gödör kiásása. A gödör átmérője legyen nagyjából kétszer a gyökérrendszer mérete, de soha ne legyen 50 cm­-nél kisebb átmérőjű és legyen legalább ilyen mély is. Lazítsuk meg a földet a széleken, hogy könnyebben gyökeret verjen. Locsoljuk be a gödör alját, majd tegyük bele a fácskát. Alapszabályként ugyanolyan mélyre ültessük, ahogy a faiskolában nevelkedett. Terítsük szét a gyökereket a gödörben, hogy ne legyenek összegabalyodva vagy összezsúfolva a gyökerei. A földet a gyökér köré tegyük, és nyomjuk le erősen, hogy kiszorítsuk a levegőt.

Ha tudjuk, hogy a talajban kevés a tápanyag vagy nagyon gyors a víz átszivárgása, akkor szintén nagyobb gödröt ássunk és a fa előtt tegyünk bele komposztot, trágyát, tápanyagdús földet, hogy feljavítsuk a környezetet. Arra mindenesetre figyeljünk, hogy a fa gyökere ne érintkezzen szerves trágyával vagy műtrágyával: legyen közöttük egy arasznyi földréteg.

A cseresznyefák ültetésénél fontos, hogy az oltóág 5 centivel a talaj felett legyen. Ez garantálja majd, hogy nem nőnek ki gyökerek a hajtásokból. A cseresznyefák elültetése után az öntözés majd eltávolítja a földbe szorult levegőt. Egy újonnan ültetett cseresznyefának lehet szüksége lesz egy támasztórúdra, míg a gyökerek képesek nem lesznek megtartani a fát. Egy jól elhelyezett karó egy görbe suhángot (egyéves fácskát) is képes kiegyenesíteni. A ferde törzs később kinövi a ferdeségét.