-
karbantartó
-
Asszisztens
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
takarító
-
Óvodapedagógus
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Értékesítő
-
TIG hegesztők
2024. 11. 21
-
Takarító - Dunakeszi
2024. 11. 22
-
Intézeti titkár
2024. 11. 22
-
Fémipari összeszerelő
2024. 11. 23
-
Hegesztő_villanyszerelő - Külföld
2024. 11. 23
-
Project koordinátor - Dél-Dunántúl
2024. 11. 23
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A fentiekben leírtak fő oka a kert termőközege, azaz a talaja, ezért most induló sorozatunkban szeretnénk segítséget nyújtani, hogy mindenki a legjobbat hozhassa ki a "földjéből".
A sorozat első részében a homoktalajt vesszük górcső alá: mit tegyünk, hogy el se fusson, és még teremjen is?!
A homoktalajok pozitív jellemzői
Könnyen művelhetőek, bizonyos növényfajták kimondottan kedvelik, állati kártevők nehezen élnek meg bennük.
Homokkert |
Negatív jellemzői
Rossz szerkezetűek, a vizet gyorsan átengedik, a tápanyagok hamar lemosódnak az alsó rétegekbe, általában meszesek, ezáltal lúgos a kémhatásuk. A sekélyen gyökerező növények könnyen meg- illetve kidőlnek, a szép pázsit szinte lehethetetlen vállalkozás.
Módszerek, technológiák új és felújítandó kertek esetében
A legegyszerűbb megoldás a homoktalajra min. 10 cm vastagságban vízmegtartó, kötöttebb földet teríteni, amelyet szintén min. 10 cm laza szerkezetű termőközeggel fedjünk le a növényzet gyökérfejlődésének érdekében. A telepítendő növények többsége legyen szárazságtűrő, a homokos talajon megélő fajta. Egyéb igényűeknél ássunk megfelelő nagyságú ültetőgödröt, a kiemelt földet keverjük át szerkezetjavító adalékanyagokkal, amelyek tápanyagot biztosítanak és vízmegtartó képességűek. Igényes növények esetében teljes talajcsere kívánatos!
Fák, nagyra növő fenyőfélék esetében csak homoktalajt tűrő fajták közül válasszunk.
A homokos talaj sok kerttulajdonosnak okoz komoly problémát |
Egyéb lehetőségek
A növényültetésnél már említettem az adalékokat. A homoktalajokat is jól használható termőközeggé lehet varázsolni a következő módszerekkel:
- Használjunk magas rosttartalmú szerves trágyákat: érett marhatrágyát, lótrágyát vagy annak komposztált formáját, amelyet gombatrágyaként ismerünk. Kiváló szerkezetjavító és tápanyagpótló anyagok. Egyedüli hátrányuk, hogy földbejuttatásuk után egy évig várni kell. Ennek oka a bomlási idő, amit ha nem várunk meg, behullámosodik a zöldterületünk, valamint károsíthatják a növények gyökereit, ha közvetlenül érintkeznek velük.
- Tőzegekkel is javíthatjuk a talajszerkezetet. Többféle kapható, a közel közömbös és savanyú kémhatásúak használatát ajánlom. Tápanyagtartalmuk alacsony, ezért műtrágyával kombinálva tökéletes a hatásuk.
- A komposzt is alkalmas javítóanyag, de vízmegtartó képessége alacsonyabb, mint a többi trágyáé. Egyszerű, olcsó megoldás, ha darált, magas rosttartalmú, növényi eredetű szerves anyagokat keverünk be a talajba, de itt is szükséges kivárni egy bizonyos bomlási időt, és plusz tápanyagbevitelről is gondoskodni kell. A fent említett anyagokat kombinálhatjuk egymással.
Jó tanács: Már „beállt” kert esetében a növényágyások mulcsozásával, párásító öntözéssel, lombtrágyázással, lassan lebomló műtrágyák használatával tudjuk ellensúlyozni a homoktalaj hátrányait. |
Forrás: kapanyel.blog.hu
Írta: Bálint Károly kertépítő
Cikkajánló: Fehér holló és társai