Így készül a kerti hulladékból a barna arany!

Mi a komposzt?

A komposzt nem más, mint szerves anyagok bomlásának végterméke. Mivel szerves hulladékból keletkezik, ezért a kertben felhalmozódott száraz levelek, felaprított gallyak és a konyhai növényi eredetű maradék, mind alkalmas komposzt készítésre.

Kitűnő talajminőség-javító tulajdonsága okán a komposztot joggal nevezik a kertészek „barna arany"-nak. Agyagos talajhoz keverve megkönnyíti a tápanyagok felszívódását a növényekbe. Homokos talajjal elegyítve pedig megnöveli annak vízmegtartó képességét. Mivel a komposzt szerves anyagokkal látja el a táptalajt, ezáltal biztosítja a növények egészséges fejlődését.

A komposztkészítés kitűnő módszere a lehullott levelek és egyéb kerti hulladék újrafelhasználásának. Ahelyett, hogy fizetnénk a háztartási és a kerti szemét elszállításáért, komposzt formájában visszajuttathatjuk a bennük lévő szerves anyagokat a talajba. A saját készítésű komposzt a tőzegmoha megvásárlását is feleslegessé teszi!

Komposztládák

A komposztálás folyamata

Komposzt készítéséhez négy fontos összetevő szükséges: szerves anyag, oxigén, nedvesség és a mikroorganizmusok jelenléte.

Kitűnő szervesanyag-forrás a növényi eredetű hulladék és az olyan trágya, amely növényekkel táplálkozó kisállatoktól származik. A minőségi kerti komposzt előállításához barna (elszáradt levelek, gallyak, trágya) és zöld (levágott gyep vagy fű, gyümölcshéj stb.) hulladékból származó szerves anyag keveréke a legmegfelelőbb. Az egészséges kerti komposzt készítésekor 1 rész szénben gazdag barna anyagot és 1 rész nitrogéndús zöld anyagot elegyítsünk a komposztládában. A folyamat felgyorsítása érdekében vágjuk vagy aprítsuk finomra az összetevőket. Ha több a barna anyag (elszáradt levelek) a keverékben, akkor a szerves anyagok biológiai lebomlási folyamatát maroknyi, a kereskedelemben kapható nitrogéntartalmú műtrágya hozzáadásával segíthetjük elő. Erre a célra a legalkalmasabb az NPK 10-10-10 összetett műtrágya.

A nedvesség szintén katalizátora a komposztálási folyamatnak. A komposzt nedvességtartalma a kicsavart vizes szivacséhoz hasonlatos legyen. Ha a komposzthalom túl száraz, a lebomlási folyamat lassú lesz. Ezért szárazság idején adjunk a keverékhez vizet vagy nagyobb mennyiségű barna szerves anyagot. Ha viszont túl nedvesek a rétegek, akkor forgassuk át és keverjük össze őket. Egy másik megoldás a keverék száraz, barna szerves anyagokkal való dúsítása.

A szerves anyagok lebontásában és átalakításában résztvevő mikroorganizmusok és baktériumok oxigént vesznek fel a levegőből a komposztálás folyamata alatt. Ha nem áll elegendő oxigén ezen baktériumok rendelkezésére, akkor kellemetlen szag kíséretében megindulnak a rothadási folyamatok. Ezért ajánlott a komposzthalmot megforgatni, átkeverni, a szélektől indulva a közepe felé haladva. A bomlás folyamata alatt hő szabadul fel, ezért várjunk legalább 2 hetet, amíg a halom közepe lehűlt vagyis ott már megtörtént a lebomlás, és csak azután forgassuk át az anyagot. Ennek a műveletnek a gyakorisága siettetheti a komposztálási folyamatot.

Komposztládában termesztett burgonya

A baktériumokra és más mikroorganizmusokra hárul a legfontosabb feladat, a tulajdonképpeni komposztálás elvégzése. A szerves anyagokat oxigén és víz jelenlétében a kert számára hasznos tápanyaggá változtatják komposzt formájában. A folyamat során felszabaduló hő értéke a halom közepén a legnagyobb. A folyamat felgyorsítható táptalaj vagy már érett komposzt hozzáadásával, mert így megnövelhető a komposztálandó anyagba bevitt baktériumok és mikroorganizmusok mennyisége. A kereskedelemben kaphatóak a komposztálási folyamatot beindító temékek, alkalmazásuk felesleges abban az esetben, ha keverékben egyensúlyban van a szén-nitrogén arány (1 rész zöld szerves anyag, 1 rész barna szerves anyag).

A komposztba bekerülő élő szervezetek a rovarok és a férgek, a baktériumok mellett szintén aktívan résztvesznek a komposztálási folyamatban. Ezek az élőlények a komposzthalom nagyobb méretű összetevőit is lebontják.

Mennyi idő szükséges a komposztáláshoz?

10 hónap alatt elkészült komposzt

A komposzt előálításához szükséges idő számos tényezőtől függ, beleértve a halom nagyságát, annak tápanyagtartalmát, az összetevő anyagok méretét és az átforgatások számát is.

A komposztálás 85-140 liter szerves hulladékhalom (kb. 80-140 köbdeciméter) esetében a leghatékonyabb. Ugyanis ennél a mennyiségnél alakul ki a halom közepén a lebomláshoz szükséges legoptimálisabb hőmérséklet. Kisebb halom esetében hosszabb ideig tart az érett komposzt képződése. Az 1,5 m hosszúságú és ugyanakkora mélységű nagyobb halom esetében a komposzt kialakulása az átkeverések számától függ. Tulajdonképpen két komposztrakással is dolgozhatunk. Az egyik a már érett, a kertben hasznosítható komposzt, a másik a még lebomlóban levő halom.

A komposztálási folyamat hosszabb ideig tarthat akkor is, ha a halom nagyobb mennyiségű barna szerves anyagot tartalmaz. Felgyorsíthatjuk a folyamatot, ha több zöld hulladékot vagy nitrogén-tartalmú műtrágyát keverünk a komposztálandó anyaghoz (1 csészényit 2,5 négyzetméterenként).

A kerti és konyhai hulladék felülete is döntően befolyásolhatja a komposztkészítés időtartamát. Ha összetördeljük vagy szükség szerint felaprítjuk/vágjuk a komposzthoz valókat, akkor a megnövekedett felülethez könnyebben hozzáférnek a baktériumok és gyorsabb lesz a bomlasztási folyamat.

A komposzt kialakulásának időtartamát az átkeverések illetve -forgatások gyakorisága is befolyásolja. Ez a 2-4 hetenkénti művelet felgyorsítja a folyamatot azért szükséges legalább 2 hetet várni, hogy a halom közepe kellőképpen felmelegedjék és a bakteriális tevékenység elérje a csúcspontját. Egy átlagos komposztálóban 4-5 hetenként forgatják át az anyagot. A komposztnak való forgatásakor győződjünk meg arról, hogy az anyag a külső szélektől középre, középről pedig a külső részekre keveredik.

Az átforgatások számától és az évszaktól függően már 3 hónap alatt elkészülhet a tápanyagokban gazdag, kerti komposzt. Télen a baktériumok és a mikroorganizmusok tevékenysége lelassul, ezért novembertől már nem javasolt az átkeverés, mert csak így őrizhető meg a halom közepén fejlődő hőmennyiség. Nyáron a melegben felélénkül a baktériumok tevékenysége, és ezáltal a komposztálási folyamat is felgyorsul.

A komposzt felhasználása

Keverjük a komposztot kertünk táptalajába, hogy felfrissítsük azt még a tavaszi ültetések előtt. A friss komposzt talajtakaróként alkalmazható 7-10 cm-es rétegben a föld felett. Az érett komposztot 15 cm mélységben keverjük a talaj legfelső rétegébe. Konyhakerti növények, virágágyások és frissen ültetett évelők talajának kitűnő tápanyag-forrása a komposzt. Talajtakaróként virágágyások, fák, cserjék, konyhakerti növények környékén alkalmazható mintegy 7 cm vastagságban, vigyázva, hogy ne kerüljön közel a növény szárához vagy törzséhez.