Így mulcsozzunk avarral és szalmával! Ezek a legfontosabb szabályok

Minden mulcsozási célhoz - védelem, trágyázás, szerkezetjavítás, takarás vagy talajfelmelegedés - lehet megfelelő mulcsanyagot találni. A talaj védelmére és takarására mindenekelőtt széntartalmú anyagok, pl. az avar és a szalma alkalmasak. Nedvesen tartják a talajt, megakadályozzák az eróziót és elnyomják a gyomokat.

Avar és avarkomposzt

Az avar a legfontosabb mulcsanyag a kertben, mivel rendszerint sok van belőle, nem kell szállítani és aprítani, így ökológiai szempontból előnyösebb, mint a kertészeti boltokban vásárolt anyagok. Puha és gyorsan elbomlik. A különböző fák és bokrok alatt a kertekben kevert avar képződik, amelynek szén-nitrogén aránya kb. 50:1.

Az avarral történő mulcsozás teremt leginkább az erdőre jellemző körülményeket. Ősszel a leveleket védőrétegként egyszerűen a fák és bokrok alatt hagyhatjuk télire. Tavaszra a bomlás általában olyan előrehaladott állapotban van, hogy a levelek és a korhadó avar a fák alatt maradhat. A gyepről azonban gereblyézzük le a leveleket, különben bepenészesedhet a fű. Mulcsozáshoz sosem szabad az avart önmagában felhasználni, mivel vízzel érintkezve tömören összeállhat, és penész keletkezhet alatta. A gázcsere csökken és a talaj szabályosan megfullad a mulcs alatt. Ezt megelőzhetjük, ha száraz, levegős anyagokkal (szalma és kéreg) keverjük össze az avart.

Avarégetés helyett komposztáljunk!


mulcsozas-avarral
Mulcsozás avarral

 

Mulcsozás és tápanyagutánpótlás avarkomposzttal

Az avart komposztálni is lehet, adott esetben földet és meszet kell hozzáadni, ami meggyorsítja a korhadást.

Figyelem! A rododendronokhoz és azáleákhoz használt komposzt nem tartalmazhat meszet. A málna, a ribizli, a földiszeder, a szamóca és az egres azonban szereti a meszes, enyhén savanyú humuszt. Az avarkomposzt már néhány hét múlva alkalmas fás szárú és évelő növények mulcsozására.

Ha a veteményeskerthez akarjuk felhasználni, teljesen komposztálni kell az avart, mert a cseranyagok gátolják a csírázást. Egy-két év múlva kész a komposzt, és az egész kertben kitűnően hasznosíthatjuk virágföldként. Ez a föld a közepes tápanyagigényű növények (hagyma vagy répa) trágyázására is alkalmas. A nagy tápanyagigényű növényekhez, pl. káposzta és pünkösdi rózsa vagy szarkaláb, keverés nélkül nem megfelelő.

 

avar-felhasznalasa
Az avart komposztálni is lehet

 

Őszi bevált keverék: keverjünk össze különböző leveleket, majd adjunk hozzá kevés földet; ha az avar túl nedves, egészítsük ki aprított szalmával; amennyiben a veteményeskertben szeretnénk felhasználni, keverjünk bele több aprított zöldséghulladékot vagy zöldtrágyanövény-maradványt. A fagyok ellen az ágyásokat 5-10 cm vastagon takarjuk le ezzel a keverékkel. Tavasszal a maradékot gereblyézzük össze - mulcsozhatjuk vele pl. a fás szárú növényeket.

 

Tudtad, hogy a diólevél is komposztálható?>>

Szalma: így mulcsozzunk szalmával!

A szalma mezőgazdasági üzemekben keletkezik és gyakran gond nélkül beszerezhető. A gabonák szalmájának nagyon nagy a szén-nitrogén aránya, gabonafajtától függően 550:1-100:1. Ezért csak nehezen bomlik el, és megköti a nitrogént. Ezenfelül a szalmában alig van tápanyag, így csekély a közvetlen trágyázó hatása a kultúrnövényekre. Ráadásul, ha a hagyományos mezőgazdálkodásból származó szalmát használunk mulcsozáshoz, a szántóföldről növényvédő és rovarirtó szerek maradványait vihetjük be a kertünkbe.

Gabonatermesztés során pl. a gabonák stabilitását növelő szárrövidítőket alkalmaznak. Ezek gátolják a növények növekedését, amitől rövid és zömök lesz a száruk. Mivel ezek klórtartalmú anyagok, a klórkötések nem bomlanak le, kerti növényeink növekedésében zavart okozhatnak. Az árpát - mivel a szára eredetileg is rövid - nem, a tritikálét, a rozsot és a zabot pedig nem mindig kezelik szárrövidítóvel - ezért meg kell kérdezni a gazdát, hogy milyen szalmáról van szó, és használ-e szárrövidító szereket. A legjobb, ha kizárólag ökológiai gazdálkodásból (ahol a gabonák termesztése során nem alkalmaznak szárrövidítő szereket) származó szalmával dolgozunk. A szalma további hátránya, hogy gyakran gyommagvak találhatók benne (különösen az ökológiai gazdálkodásból származó szalmában), amelyek kihajtanak a kertben, így kerülhet be a kertbe pl. a bogáncs és a tarackbúza.

 

A tritikálé a búza és a rozs keresztezéséből létrejött takarmánynövény. Nevét a két növény latin nevének összeillesztéséből kapta: búza (triticum) + rozs (secale)

 

szalma-eper
Mulcsozzunk szalmával

A mulcs legnagyobb előnye, hogy levegős szerkezetének köszönhetően alkalmas a fű, a zöldséghulladék vagy a trágya lazítására.

permakultúrás termesztés esetén gyakran alkalmaznak szalmatakarást.

 

Mulcsozás szalmával

A szalmát különböző méretű bálákban lehet kapni: vannak körbálák, amelyeket nem lehet gépek nélkül szállítani, és vannak kisebb bálák, amelyeket termelő és értékesítő szövetkezetektől és a gazdáktól vehetünk meg. A bálákat műanyag vagy szizál-madzagokkal kötik össze, amelyek nem kerülhetnek a komposztba, mivel nem bomlanak le (műanyag madzag), vagy olajjal vannak átitatva (szizál). Emellett malomüzemekben szecskázott szalmát vagy pelyvát is lehet kapni, amelyet könnyebb kiszórni és kapálni is lehet alatta. A szalmát bármelyik évszakban, akár 20 cm vastagon is kihordhatjuk a területre. Ha csak szalmát használunk a mulcsozáshoz, meglehetősen vastagon kell felvinni. Mivel levegős és laza, ha túl vékonyan visszük fel, akkor fény éri a talajt és a gyommagvak kicsíráznak.

szalma-vedelem-telire
Téli védelem szalmával

A szalmának nagyobb a tápanyagtartalma, és a bomlás is felgyorsul, ha - miután az ágyáson szétszórtuk - csalánlével locsoljuk meg. A komposztlé (két lapát komposztot oldjunk fel 10 L vízben) is alkalmas lehet erre. A szalma, néhány kedvezőtlen tulajdonsága ellenére fontos mulcsalapanyag, mivel nagy mennyiségben áll rendelkezésre, és jól lehet más anyagokkal is kombinálni.

mulcsozas-borito

 

 

Forrás: Mulcsozás

értékelés