-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
karbantartó
-
Kőműves
-
sofőr
-
Szállodai recepciós állás
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Értékesítő
-
TIG hegesztők
2024. 11. 21
-
Eladó | Szolnok
2024. 12. 02
-
IT data engineer
2024. 12. 02
-
Minőségellenőrzési munkatárs
2024. 12. 03
-
Könyvelő gyakornok
2024. 12. 03
-
Játékbolti kisegítő
2024. 12. 03
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A közönséges vasfű (Verbena officinalis) – legendák és történetek
A vasfűfélék vagy verbénafélék családjába tartozik, évelő növény, magassága 30-120 centiméter. Szára egyenletes, az ágakat erős szőrzet borítja. Ovális, lándzsás levelei 2-8 cm hosszúak és 1-5 cm szélesek, az alsó leveleket általában érdes fogazat szegélyezi, és hiányoznak rajtuk a bemetszések, a levéllemez szárnyasan szeldelt, többnyire háromhasábú, bevagdalt, csipkés szélű szeletekkel, hosszabb csúcskaréjjal. A virágok a murvalevelek hónaljából nőnek, keskeny és gyenge, 25 cm hosszúságig. Karcsú vesszős virágfüzérén bütykösen álló számos apró virággal, ötmetszetű kelyhéből hosszú csöve kiemelkedik; tányér alakú és lila színű pártájában két porzó közt hosszú bibe található, mely négyboltozatú makkocskát koronáz, amely körülbelül 2 mm.
Virágzási időszak: júniustól augusztusig, termést júliustól szeptemberig hoz.
Vasfű vagy verbéna |
A közönséges vasfű utak mentén és napos legelőkön nő. Évelő növény, melynek sok apró, világos orgonaszínű virága van. Levelei ellentétes állásúak, fogazott szegéllyel. A növénynek nincs semmilyen illata, az íze pedig enyhén kesernyés. A növény angol neve (vervain) a kelta ferfaenből ered (fer=elűz, faen=kő), mivel többnyire hólyagproblémákra (főként vesekő) használták a növényt. Más szerzők a szó eredetét a Herba veneris-ből származtatják, mivel az ókorban afrodiziákumként alkalmazták. A papok áldozatként használták a növényt, innen jön a Herba Sacra elnevezés.
A verbéna elnevezés a rómaiaktól ered, akik az oltárok díszítésére használták. A druidák beletették a szenteltvízbe, és a varázslók és boszorkányok is széles körben alkalmazták. Különböző szertartások és varázslatok kelléke volt, a nagykövetek pedig szövetségkötés céljából használták. Fejfájásra, kígyómarásra és más mérges marásokra, valamint szerencsehozó tulajdonsága miatt összezúzva és a nyakon körbekenve varázsigéhez használták. Ugyanakkor hittek abban is, hogy jót tesz a látásnak is. A növény ilyen sokrétű felhasználása valószínűleg a legendának is köszönhető, melyet Kálváriánál fedeztek fel, ahol a keresztre feszített Jézus sebeit vasfűvel kezelték. Ezért vasfű gyűjtéskor keresztet vetnek, és néhány megemlékező sorral megáldják a növényt. Virágzás előtt kell gyűjteni, és fontos a megfelelő szárítás.
A druidák nagyon szerették ezt a növényt, akkor gyűjtötték, mikor a Nagy Kutya csillaga, Szíriusz, felkelt a holdvilágnál. A druidák a vasfüvet jövendöléskor, felszenteléskor, valamint a szent helyek szertartásos megtisztításához használták. A Cauldron of Cerridwen (Cerridwen istennő üstje) nevű mágikus italt készítették belőle, mely többek szerint vörös berkenyebogyót, tengervizet, salátaboglárkát, sebforrasztó zsombort és természetesen vasfüvet tartalmazott. Ez az ital kreatív energiát adott fogyasztójának, a bárdok énekeihez, és a próféciákhoz. A vasfűből készült ital továbbá segíti a költők munkáját is. A vasfűből készült italt még napjainkban is használják a kelta papok avatásánál. Kellemes illata van, és teaként fogyasztható, vagy tömjénhez hasonlóan égethető.
Az Alvilággal való kapcsolata: állítólag samhain idején egy pohár borban elfogyasztva segít kapcsolatba lépni a szeretett holtakkal.
Verbena officinalis |
A vasfű egy egyenes, kemény szárú évelő növény, csúcsa körül gyér levélzettel. A zöld levelek hosszúkás sziklevelekből állnak, lekerekített fogazattal szegélyezve, az utolsó levél a legnagyobb, a felső levelek kisebbek és kevésbé vannak szétválasztva. A kis, enyhén kétajkú, világos orgonaszínű virágok hosszú füzérbe vannak rendezve. A párta majdnem kétszer olyan hosszú, mint a csésze. Termése 4 vörösesbarna makkocska. A növény minden része nagyjából szőrös.
A virágzó szárat a gyógyászatban használják. Glikozidokat, verbenalint, verbenint, csersavat, illóolajat, nyálkát, szaponint, és ásványi összetevőket tartalmaz. Ezeknek a hatóanyagoknak köszönhetően a vasfű vérzéscsillapító, vízhajtó, frissítő, izzasztó, görcsoldó, sebhegesztő hatású, de enyhén nyugtató, hipnotikus tulajdonságokkal is rendelkezik. Belsőleg is alkalmazzák, a belőle készült teafőzet különböző gyomor-, máj-, vesebántalmakra jó. Továbbá kitűnő anyagcsere-serkentő, idegkimerültség, álmatlanság és ideges fejfájás kezelésére is alkalmazzák. Külsőleg gargarizáláshoz, sebek borogatásához, valamint bőrgyulladások kezeléséhez fürdővízhez is használják. A frissen szedett növényből készült tinktúrát a homeopátiában alkalmazzák.
Ez a lilás rózsaszínes kék virágú növény biztosan jól mutatna különböző virágkompozíciókban. Szedés után is sok ideig olyan, mintha folyamatosan virágzásban lenne.
Mindig is tudtam, hogy a vasfű kitűnő gyógynövény idegrendszeri problémákra, mikor valaki nagyon nagy lelki terhelés alatt van. A vasfű friss vagy szárított leveleit teához vagy tinktúrák készítéséhez használják.
A vasfű a druidák nagyra becsült gyógynövénye, Cerridwen nevéhez is kapcsolódik. A rómaiak Vénusszal és Diánával hozták összefüggésbe és úgy hitték, hogy újraéleszti az elmúlt szerelmet. A verbéna a középkorban is hagyományos mágikus erejű gyógynövénynek számított, de napjainkban is használják álmatlanság kezelésére, és a kreativitás ösztönzésére. Egyesek Merkúrral hozzák kapcsolatba. Gyakran használják nyári ünnepségeken, védelmet nyújt átkok ellen. Legnagyobb hatóanyagtartalma a friss növénynek van, úgyhogy érdemes saját verbénát tartani.
Ez az évelő növény az északi éghajlatot szereti, a délit nem kevésbé. 35-80 centiméter magasra nő. A méhecskék nagyon szeretik, mindig is jó ötlet volt a kis jószágok kedvére tenni, érdemes verbénát ültetni, mert a méhekkel teli kert egy boldog kert. A pillangók is szeretik. A virágok kicsik, de sok van belőlük, és a virágzás hosszú ideig tart.