A szilva tavaszi betegsége: a bábaszilva

Mikor beteg a szilva?

Tavasszal a virágszirmok hullása után a növekedésnek indult szilvatermések között szokatlan méretű és alakú termések is fejlődnek. Az egészségestől lényegesen nagyobb, hosszúkás, megnyúlt alakú, deformált, meggörbült, gyakran lapos termések nőnek. Színűk is eltérő: míg az egészséges szilva héja zöld, a beteg szilváé fehéres, gyakran hamvas bevonattal. A beteg szilvák növekedése később leáll vagy összeaszalódva, töppedve a fán maradnak, vagy számosan lehullanak. A Monilia gomba másodlagos fertőzése miatt a tafrínás termések gyakran elrohadnak.

Taphrina pruni Prunus cerasifera

A bábaszilva vagy táskaszilva betegséget a Taphrina pruni gomba okozza

A gomba közeli rokona az őszibarackfák leveleinek kora tavaszi deformációját előidéző Taphrina deformans-nak.

Ez a gomba is kora tavasszal fertőz: a szilvavirágok kinyílásától, a terméskötődés és a fiatal terméskezdemények fejlődésig folyamatosan. A fertőzési ciklust a felmelegedés állítja le, mivel az nem kedvez a gombának. Fertőzi a termesztett szilvát, a mirabolán szilvát és a kökényt is.

A kórokozó a szilvafák kérgén telel

A fák nyugalmi időszakában rézszulfát hatóanyagú szerrel lemosó permetezéssel lehet ellene védekezni. Virágzástól a zöld termések kezdeti növekedéséig, különösen csapadékos, nedves időbe gombaölő szerekkel javasolt permetezni. A lehullott, beteg gyümölcsöket ajánlott összegyűjteni vagy a talajba beásni a továbbfertőzés megelőzésére.