Ezeket sokan nem tudják az almafa tavaszi metszésénél

Mikor metsszük meg az almafát?

Az almafa, ha már terem, a csonthéjasokhoz képest kevésbé érzékeny arra, hogy mikor metsszük. Akár télen is metszhetjük, amikor a hőmérséklet mínusz 10, de inkább nulla fok fölé emelkedik. Egy dologra azonban figyeljünk, a metszéssel okozott sebeket valamilyen sebzáró anyaggal kezeljük.

Amikor februárban, márciusban tavasziasra fordul az idő, és van egy szabad délutánunk, akkor nyugodtan nekiállhatunk a metszésnek.

Almafa metszése kezdőknek - ezeket jó, ha tudod

Még mielőtt belevágnánk, fontos tudni, hogy a korona külső részein növő, fiatalabb ágrészek mindig termékenyebbek az időseknél, így a törzshöz közeledve fokozatosan egyre kisebb mértékű terméshozamra számíthatunk.

Mindenesetre bármilyen gyümölcsről van is szó, a fajta mindig óriási szerepet játszik a termőképességben. Cél, hogy késleltessük a korona elöregedését, ehhez pedig be kell avatkoznunk a koronaszerkezet alakulásába. Az eljárást koronaalakító metszésnek nevezzük.

Almafa koronaalakító metszése - mire kell figyelni?

A termésképzés zónái az almafán, ill. a koronarészek életkora

A - későbbiekben gömb alakú koronából kiindulva felvázolt - koronaalakító metszésre addig van szükség, amíg a fiatal gyümölcsfa koronája elkészül, azaz elnyeri végleges alakját, szerkezetét. Ez gyümölcsfajtól és alanytól függően akár nyolc évig is eltarthat. Sokkal igényesebb, precízebb munkát kíván, mint az ültetéskori, a ritkító vagy a fenntartó metszés.

Mielőtt nekiállunk, el kell döntenünk, hogyan nézzen ki a fa öt vagy hat év múlva. Segítségként álljon itt a következő, egyszerűsített kalauz:

• Távolítsunk el minden vesszőt, amely a sudárral vagy a vázágakkal verseng.
• Vágjuk le az ágak felső oldaláról induló és függőlegesen fel felé törő vesszőket; valamint a korona belseje felé növőket.
• Ha túl sűrűn nőnek az oldalvesszők, akkor ritkítsuk meg őket, meghagyva a virágképző rövidhajtásokat.
• Mindig tőből vágjuk ki a vesszőket, de a párnaszerűen megvastagodott gyűrűt hagyjuk meg a tövüknél, mert ebből fejlődik majd ki a sebet lezáró szövet.
• Ne hagyjunk csonkot (a szakzsargon ruhafogasnak is nevezi), mivel ezekből a következő évben vagy két új hajtás nő ki, vagy pedig visszaszáradnak, és korhadni kezd a fa a csonkból kiindulva.
• A törzs felső hányadából kiágazó, hosszú oldalhajtásokat kötözzük le vízszintes helyzetbe, hogy mérsékeljük a hajtásnövekedést.
• Ellenőrizzük, hogy a vázágak 45 °-os (esetleg valamivel nagyobb) szöget zárnak-e be a törzzsel, és adott esetben igazítsunk rajtuk kifeszítéssel vagy felkötözéssel.
• A vezérvesszőt 60-80 cm-rel a legfelső oldalágak végződése fölött vágjuk el, hogy 120 °-os legyen a csúcsot és az oldalágak csúcsait összekötő háromszög felső szöge.
• Az oldalágak csúcsai vízszintesen körülbelül egy síkba kerüljenek.

Érdemes megnézni: Almtermésű gyümölcsök termőrészei - fotókkal

Az almafa koronaalakító metszése

Almafa ritkító metszése: ekkor van rá szükség

Ha túl sűrűek az ágak a fa közepén, az sem túl jó, mert akkor nem jut elég fény a fa belsejébe, akkor is kevesebb lesz a termés, ezért érdemes ritkítani.

Első lépésben döntsük el, melyik ágrészeket szeretnénk a továbbiakban is megtartani. Nézzük meg, melyik vázágakat kell jelentősen megkurtítanunk, hogy visszanyerje a korona az egyensúlyát? Hol kell esetleg a sudárral versengő ágakat eltávolítani?

Második lépésben vegyük ki az erőteljesen felfelé törő; a korona belseje felé növő; ill. az egymáshoz túlságosan közel nőtt ágakat. Ha ezzel végeztünk, méterről méterre haladva ritkítsuk meg a fennmaradt koronarészeket. A ritkítás mértékét attól tegyük függővé, mennyi termőrészt látunk. Mindig tartsuk szem előtt, hogy elegendő fénynek kell jutnia a korona belsejébe!

Ha tetszett a cikk, akkor érdekelhet az is, hogyan metsszük meg a szilvafát tavasszal.

Forrás: Gyümölcsfák metszése