Megérkeztek a rezisztens almamolyok - kiirthatatlanok?

Magyarországon nemcsak a tavaszi fagy miatt lett különleges az almatermesztők számára, hanem az almamoly (Cydia pomonella) különösen nagymértékű kártétele miatt is.

Nem csak az én almáskertemben, de több környékbeli kertben is elérte az 50%-ot a károsított gyümölcsök aránya. A jobb helyeken is 15% körüli károsodás volt. Az időjárás kedvezett a molyoknak, de az 50%-os kár arra utal, hogy ott talán rezisztens törzsek fejlődtek ki. Egy 10 éve permetezetlen, magára hagyott almáskertben csak 45%-os károsodást találtam.

A molyok támadása: hogyan kezdődött?

Több évtizede, hogy az almamolyokban ellenálló-képesség kezdett kialakulni a foszforsavészterekkel szemben Amerikában, Dél-Afrikában és Óceániában. Európában az ellenálló-képesség elsősorban a diflurobenzuron (Dimilin) ellen alakult ki, amely szer a rovarok növekedésgátlója. A szert tíz éve jegyezték be Olaszországban és Franciaországban. Időközben bebizonyosodott, hogy Franciaországban más rovarölő-szerekkel szemben is kialakult a rezisztencia, ezek a piretroidok és a foszforsavészterek, de a rovarok növekedés-szabályzó anyagával (RCI) szemben is, mint a fenoxycarb (Insegar) és a tebufenozid (Nomolt).

Az első gyülekező fellegek

Svájcban a rezisztenciát 1996 májusában észlelték, azóta csak súlyosbodott a helyzet. Több új gócpont jött létre a diflubenzuron, a tebufenozid, a fenoxycarb és a phosalon (Zolone) viszonylatában, melyeket Vaud, Geneve és Valais kantonok gyümölcsöseiben találtak. A védekezések nagyobb gyakorisága és a dózisok emelése nem oldotta meg a kérdést, inkább meggyorsult az ellenálló egyedek kiválasztódása. A kártevő populációsűrűsége kérlelhetetlenül növekedett. (Forrás: P.J. Charmillot és D. Pasquier, Szövetségi Növénytermesztési Kutató Állomás, Changins, Svájc.)

Léteznek új lehetőségek az almamoly elleni védekezésre?

Úgy gondolom, ideje új védekezési módszereket bevezetni a kialakuló vegyszer-ellenállóság, és a környezetkímélés miatt is. Egyre valószínűbb, hogy a légtértelítéses, vagy összezavarásos módszer versenyképes lesz, nagy költségei ellenére is. Egy svájci kutatóintézet 25 éves tartamkísérletet végzett e módszer kidolgozására. (P.J. Charmillot és D. Pasquier az ACW Changins-i telepén, 1982 és 2006 között, egy 6 ha-os almaültetvényben, mely elég messze volt más almásoktól, amelyek befolyásolhatták volna az almamoly-fertőzést.)

ÉDENKERT.HU TIPP: Biocont feromonos légtéterítés

A tartamkísérlet tapasztalatai

A 25 év alatt majdnem minden virágzás utáni inszekticides védekezés elkerülhető volt. Viszont azokban az ültetvényekben, ahol hagyományos módon védekeztek, 2-3-szor, de néha többször is kellett permetezni a kialakuló ellenálló képesség miatt. A károsítás mértéke viszonylag kis változást mutatott az alkalmazott diffuzőrök típusa és a hektáronkénti feromonterhelés függvényében. Az Isomate diffuzőrök választéka nagyon jó eredményeket adott, ha a használati utasításokat szigorúan betartották.

Amikor a környezeti feltételek nagyon kedvezőek voltak az almamoly számára, mint például 2003-ban, sem a hagyományos védekezési módok, sem a légtértelítés nem tudta megakadályozni a populációk megújulását. Így 2004-ben 5-6 inszekticides kezelésre volt szükség a virágzás után, és a légtértelítés mellett 7 granuloz-vírus kezelést adtak.

A levéltetvek ellen egy tavaszi kezelést végeztek évente. (Ennyi Magyarországon biztosan nem elég - a szerző megjegyzése). Szükség esetén még egy specifikus tetűirtót használtak, mint pl. a pirimicarb (Pirimor) vagy újabban a tiacloprid (Calypso) kezelést, amely egyben az almamoly ellen is hatásos.

A 25 éves légtértelítéses kísérlet adatai

Év	Diffuzőr			Illat-anyag g/ha	Lárva db/fa	Károsított gyümölcs %	Kiegészítő kezelés
	típusa	Használat száma	db/ha
1982	kaucsuk tubus	1	91	21	0,1	0,0	inszekticid
1983	_ " _	1	87	20	2,2	0,7
1984	_ " _	2	106	40	0,5	0,3
1985	_ " _	2	92	48	0,2	0,4
1986	_ " _	2	91	44	0,2	0,1
1987	_ " _	2	86	38	0,3	0,2
1988	_ " _	2	88	40	0,3	0,1
1989	BASF	1	417	88	0,3	0,2
1990	_ " _	1	527	248	0,3	0,2
1991	_ " _	1	508	201	0,2	0,4
1992	kaucsuk tubus	2	84	45	0,6	0,3	inszekticid
1993	TNO	1	350	70	0,3	1,0	inszekticid
1994	Fenoxicarb 2 x	--	--	--	0,1	0,1	Fenoxicarb
1995	Isomite-C Spec	1	1000	87	0,5	0,5	inszekticid
1996	Isomite-C Plus	1	886	77	0,2	0,1
1997	_ " _	1	1000	103	0,1	0,05
1998	_ " _	1	1000	103	0,05	0,1
1999	_ " _	1	500	52	0,1	0,2
2000	_ " _	1	500	52	0,05	0,07
2001	Isomite-C/OFM	1	860	110	0,2	0,2
2002	_ " _	1	1000	145	0,3	0,3
2003	_ " _	1	1000	130	1,2	3,6
2004	Isomite-C Plus	1	1217	125	0,1	1,4	Madex 2 x
2005	_ " _	1	1000	103	0,1	0,4
2006	_ " _	1	1000	103	0,1	0,7

Ajánlások a légtértelítéses módszer használatára

Ez a technika különálló, egyöntetű és nagy (3 ha-nál nagyobb) ültetvényben hatásos. De azokban a gyümölcsösökben, ahol az almamoly ellenállóvá vált a kémiai szerekkel szemben, elkerülhetetlen a légtértelítéses módszer még a kis parcellákon is, csak kiegészítésre szorul granuloz-vírus kezeléssel. A légtértelítéses parcellák legalább 100 m-re legyenek az olyan helyektől, ahol erős az almamoly populációja. A túl erősen visszametszett vagy fölmagasodott gyümölcsösben kisebb a hatásfok. A diffuzőröket ki kell helyezni még a rajzás kezdete előtt, hogy minden párosodást megakadályozzanak.

A diffuzőröket a korona felső harmadába kell kihelyezni, (ha a korona magasabb 2,5 m-nél akkor ajánlatos valamilyen segédeszközzel) és a parcella szélein sűrűbben legyenek, mert ott nagyobb a valószínűsége a párosodásnak.
A károsodás kockázata erősen megnő, ha az első rajzáskor nagy a populáció. A légtértelítéses módszer nem minősíthető elég hatásosnak, ha a megtámadott termés aránya magasabb 1%-nál.

Mi a légtértelítés?

A feromon légtértelítés (más néven konfúziós technika), vagy párosodás-gátlás a hím lepkék megtévesztésén alapul. Ezt úgy érhetjük el, hogy a gyümölcsöst vagy szőlőültetvényt olyan mennyiségű nőstény szaganyaggal - feromonnal - illatosítjuk, hogy a hím mindenhonnan a csábító feromonillatot érzékeli, ezért a nőstényt nem találja meg, és emiatt a párosodás, tehát a megtermékenyülés is elmarad. Ha nincs megtermékenyülés, akkor nincs peterakás, ha nincs peterakás, akkor nincs hernyókelés, tehát kártétel sincs! (forrás: jogazda.sk)

A védekezési módok anyagköltsége

1. Kémiai védekezés, permetezéssel: 4 permetezés = 32 000 Ft/ha.
2. Légtértelítés Isomate plus, 1000 db/ha = 60 000 Ft/ha
3. Csalomon ragacslapos csapda, 44 db/ha = 45 000 Ft/ha.
4. Deltastop ragacslapos csapda, 44 db/ha = 45 000 Ft/ha

A kémiai védekezés látszik a legolcsóbbnak, de félő, hogy ismét szinte hatástalan lesz és akkor az a legdrágább módszer. Ha csak 25 t/ha terméssel számolunk és 60 Ft/kg-nak veszem a frissfogyasztási és a léalma ár közötti különbséget, akkor már 1%-os fertőzöttség 15 000 Ft veszteséget jelent hektáronként. Rossz rágondolni, mekkora kárt okozna 10%-os fertőzöttség, pedig 2007-ben ennél sokkal több volt. A gondolatmenet eléggé borúlátó, de a 2007-es évjárat szerint nem lehetetlen.