CÍMKÉK tiszafa mérgező
Tiszafa, a 2011-es év fája
A tiszafa (Taxus baccata) akár 2000 évig is élhet, és 12-15 méter magasra is megnőhet. Erőteljes, széles, kúpos koronája van, a lombja egészen sötétzöld, a törzse rövid, sima, vagy hosszanti irányban tagolt, kérge vékony lapokban, pikkelyekben hámlik.

Érdekességek a tiszafáról!

 

- Hogyne, hogyne... Szóval, megmérgezték?
- De meg ám! Sőt, mi több ... ezt nagyon kérem, kezelje egyelőre bizalmasan... le merném fogadni, tudom, mi volt a méreg!
- Ugyan?!
- Taxin, fiacskám. Taxin!
- Taxin?! Most hallom először.
- Nem csodálom. Felettébb szokatlan. Mondhatom, élvezetesen szokatlan. Valószínűleg magam sem ismertem volna fel első látásra, ha nem akad dolgom ugyanilyennel három-négy héttel ezelőtt. Egypár kislány babauzsonnát rendezett... bogyókat szedtek egy taxusról, tudja, tiszafáról, és abból főztek teát.

(Agatha Christie: Egy marék rozs. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1977)

 

tiszafa-bogyoja
A mérgező tiszafa bogyója

 

A tiszafa egykor egész Európában elterjedt volt, mára azonban csak kevés helyen található összefüggő tiszafaerdő. Az egyik ilyen kivétel Magyarországon, Szentgál mellett található, ahol mintegy 100.000 példány tiszafa lehet a csemetékkel együtt. Termése - a vörös színű pikkelybogyó - néhány redukált, termőpikkelyből fejlődött gyűszű alakú húsos magköpenytől körbefogott magból áll. A tiszafa kétlaki növény, azaz a sárga színű porzós és a jelentéktelen termős tobozvirágok külön fán jelennek meg.

 

formara-nyirt-tiszafa
Formára nyírt tiszafák

 

Tiszafa, az asztalosipari alapanyag


A tiszafa a fenyőfélék között az egyik legtartósabb faanyagot adja. Meglehetősen gyorsan és jól szárad, kézzel és géppel egyaránt jól megmunkálható, legtöbbször íjakat, hangszereket, bútorokat készítenek belőle, de a faanyag jól faragható, így a faszobrászok kedvelt alapanyaga is.

 

Tiszafa, a méreg


Ahogy a bevezetőben közölt idézetből is láthatjuk, a tiszafa majdnem minden része mérgező. Az egyetlen nem mérgező az állítólag édes, piros magköpeny (arillusz), amely a madarak kedvelt tápláléka. Itt álljunk is meg egy kicsit. A tiszafa alkaloidja a taxin, nem minden élőlényre hat egyformán. Az őzek és a szarvasok például minden további nélkül lerágják a tiszafa kérgét és hajtásait, semmi bajuk nem lesz tőle. És ha valakiben felmerülne a kérdés, hogyan betegedtek meg a krimiben a gyerekek a bogyótól, ha az nem mérgező, akkor egy kicsit pontosítanunk kell. Csak a magköpeny nem mérgező, a magköpeny belsejében található mag ugyanolyan veszélyes, mint a fa többi része. Ez pedig érdekes módon emésztetlenül távozik a madarak szervezetéből. (Mérgező növényekről bővebben itt >>)

 

mokus-tiszafa
Nem mindenki kerüli el a tiszafát

 

Tiszafa, az év fája


A tiszafát 2011-ben az év fájává választották. A kiválasztott fának az adott évben nagyobb figyelmet szentel a kutatás, erdei iskolákban programok keretében és ismeretterjesztő kiadványokban, műsorokban mutatják be, így hívják fel a közvélemény figyelmét e védett növényre.

kapanyel

 

Forrás: kapanyel.blog.hu

A teljes cikk itt olvasható >>

értékelés