TÖBBLÁBONÁLLÁS MEGTEREMTÉSE A FALUSI TURIZMUSSAL

A turizmus napjaink gyors ütemű fejlődésének köszönhetően a XXI. század egyik vezető iparágává nőheti ki magát. Az üdülni vágyó embereknél új motivációk és utazási szokások jelentek meg. Egyre többen választják a klasszikus, tömeges ún. "napfény turizmus" helyett a "szelíd", "zöld" turizmust. Sokan szeretnének elmenekülni a túlzsúfolt, zajos városokból és helyette vidéki környezetben, természetben töltenék a szabadságukat. Ezzel egy időben egyre többen kínálják falusi szálláshelyeiket, részben azért, mert tanult szakmájukként kihasználják az ismert lehetőségeket, részben azért, mert az élet rákényszeríti őket a saját házuk üresen álló helyiségeinek hasznosítására. A falusi turizmust nem kezelhetjük önmagában, hiszen nem csak a falusi környezetben értékesí tett szálláshelyekről van szó.

Az agrárágazatban Európa szerte bekövetkezett változások és válságok, a jövedelemcsökkenés és a munkanélküliség hatására az erősen mezőgazdasági területek hátrányos helyzetbe kerültek. A helyzet javí tására több szempontból is alkalmasnak látszik a falusi turizmus. Elsősorban jövedelem-kiegészítő célokat szolgál, erre azért van szükség, mert a mezőgazdasági termékek értékesítése egyre inkább nehézségekbe ütközik. Az életszínvonal csökkenése miatt csökken a lakossági fogyasztás és a belföldi kereslet. A külföldi piacok elvesztése is jelentős szerepet játszott a termelés visszaesésében, az EU közösségi piacain az érdemi előrelépés elhúzódása is nehezíti a magyar élelmiszerek piacra jutását. Ezen túl a külföldön előállított élelmiszerek akadály nélkül áramolnak be az országba. A termelés visszaeséséből következő válság minden termelőt súlyosan érint és hatással van a vidéken élő emberek életminőségére (Krókiné Terbes M., 1999). A falusi turizmus növeli az ország belső exportját azáltal, hogy helyben értékesíti az előállított termékeket. A falusi turizmus hatással van a környezetvédelemre és a tájhasznosításra is. A turizmus e formájának ideológiája van, szemléletet igényel.

Magyarországon a falusi turizmus kezdetei visszavezethetőek az 1920-as,1930-as évekre. A turizmus a II. világháborúig igen dinamikusan fejlődött. Az "50-es évek agrárpolitikájának, a feszí tett iparosodásnak és a kényszerű szövetkezetesítésnek hatására a falusi idegenforgalom szinte teljesen megszűnt. Az 1980-as években azonban ismét egyre többen kezdték el kiadni házaikat. A szervezetlenség és az igénytelenség elkerülésére 1989-ben létrehozták a Falusi és Tanyasi Vendégfogadók Szövetségét. Ennek a szövetségnek egyéni tagjai is lehetnek. Kimondottan alacsony árfekvéssel dolgoznak, arculatuk megfogalmazásánál fő hangsúlyt a családok azon keresletére helyezik, hogy megismerjék a parasztudvar állatait, növényeit, tevékenységét. Fő feladatuknak tekintik a nyugat-európai módszerek, szervezeti rendszerek megismerését. Ugyancsak nyugat-európai mintára kezdeményezték, hogy a területfejlesztési, az idegenforgalmi, illetve mezőgazdasági fejlesztési alap vegye a támogatás céljai közé a falusi- tanyai- gazda vendégfogadás kiépítését.

1994-ben alakult meg a Falusi Turizmus Országos Szövetsége (FTOSZ). Tanulmányaim során elsősorban ennek a szervezetnek a működésével foglalkoztam és az ő munkájukon keresztül próbáltam képet alkotni a falusi turizmus jelenlegi helyzetéről, nehézségeiről.

A szövetség egy ernyőszervezet, mely az ország különböző részein működő egyesületeket fogja össze, így közösen képviselik a turizmus e formáját. Magánszemélyek közvetlenül nem lehetnek tagjai, csak a regionális szervezeteken keresztül. A tagszervezeteket a jellemző tevékenységük alapján három kategóriába sorolhatjuk. Vannak szervezetek, ahol a szálláshelyeket közvetlenül értékesítik, itt szállás foglalható és más szolgáltatások is megrendelhetők. A szervezetek egy másik csoportjában elsősorban a szálláshelyekről, programokról adnak információt és a vendégfogadók közötti közvetítést vállalják. A harmadik csoportba a falusi turizmus általános fejlődését segítő tagszervezetek tartoznak (pl. Biokultúra Egyesület, Falufejlesztési Társaság, stb.).

A szövetség felépítését a gyakorlatban egy pákozdi irodán keresztül ismertem meg. Az irodát egy helyi házaspár alapította 1995-ben önerőből, külső anyagi támogatás nélkül. Közben a megyében több szerveződés jött létre (Csákvári Gazdakör, Vajta, Martonvásár, Enying Önkormányzatának irodája).

A Fejér Megyei Tourinform Iroda megkeresésével és összefogásával közösen hozták létre 1995-ben az Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért szervezetet. Az alapí tó tagok között önkormányzatok, vállalkozók és egyéni tagok vettek részt. Mára több mint 100 vendégfogadó tartozik az egyesület tagsági körébe. Számos polgármesteri hivatal is csatlakozott hozzájuk, sőt vendéglők és különböző vállalkozók ismerték meg és léptek be az egyesületükbe. Az egyesület tevékenysége területi elosztásban az egész megyére kiterjed.

A mezőgazdaság és a turizmus szorosan kapcsolódik egymáshoz. A szép, érintetlen táj képezi a turizmus sikeres fejlődésének egyik alapját és ugyanez az alaptőkéje a fenntartható mezőgazdaságnak is. A falusi turizmus a családi gazdaságok számára fontos bevételi forrás, mivel egyre több gazda értékesí ti közvetlenül a megtermelt és feldolgozott saját termékeit. A mezőgazdasági közvetlen értékesítés a termékeknek fogyasztók részére történő közvetlen - kereskedelmi és feldolgozó üzemek bekapcsolása nélküli - eladása (Bálint J., Juhász M., Bálint A.1999).

A falusi turizmus a mezőgazdaság egyik bevételi forrása

A mezőgazdaság és a turizmus szorosan kapcsolódik egymáshoz. A szép, érintetlen táj képezi a turizmus sikeres fejlődésének egyik alapját és ugyanez az alaptőkéje a fenntartható mezőgazdaságnak is. A falusi turizmus a családi gazdaságok számára fontos bevételi forrás, mivel egyre több gazda értékesí ti közvetlenül a megtermelt és feldolgozott saját termékeit. A mezőgazdasági közvetlen értékesítés a termékeknek fogyasztók részére történő közvetlen - kereskedelmi és feldolgozó üzemek bekapcsolása nélküli - eladása (Bálint J., Juhász M., Bálint A.1999).

Az utóbbi időben ennek az értékesítési formának újra egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. A mezőgazdasági jövedelmek alakulása az utóbbi években szükségessé tette új jövedelemforrások feltárását.

A lakosság fogyasztási szokásai is átalakulóban vannak. A házon kívüli gyorsétkezés mellett (pl. munkaközi szünetekben) egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tudatos táplálkozásra. A fokozódó egészségtudattal együtt a fogyasztók ismerni szeretnék a napi élelmiszerek eredetét és előállítási módjait. Ezt a mezőgazdasági termelő a saját üzemében bemutathatja és összekapcsolhatja a természet és természetközelség élményével. Mindemellett egyre több fogyasztó igényli azt, hogy a terméket a termelőnél vásárolja meg.

A közvetlen értékesítés azt jelenti, hogy számos funkció újra visszakerül a mezőgazdasági üzembe. Ennek következtében nemcsak a nyersanyagok előállítása, hanem a termékek feldolgozása, szállítása, tárolása és eladása is újból az üzemekben történik.

Az új értékesítési formákba történő bekapcsolódás a korszerű mezőgazdasági üzem számára egyidejűleg szervezési, munkaerő-gazdálkodási, pénzügyi és személyi következményeket von maga után. A közvetlen értékesítést végző gazdának ezen túlmenően foglalkozni kell a marketinggel is, gondoskodnia kell pl. arról, hogy termékei és szolgáltatásai a versenytársakétól megkülönböztethetők legyenek, le kell bonyolítania az értékesítést és biztos piaci pozíciót kell kiépítenie.

A közvetlen értékesítés tehát több, mint egy új üzemág. A gazda, mint közvetlen értékesí tő az "élelmiszer-előállítási" és "élelmiszer-kereskedői" területeken egyaránt mozog. Az üzem- és háztartásvezetéssel és a személyes elkötelezettséggel szembeni követelmények az eddigi gazdálkodási móddal szemben egyértelműen megnövekednek. A szervezőkézség, ötletgazdagság és kereskedői véna a sikeres közvetlen értékesítéshez nélkülözhetetlen belső adottság.

A mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítése az EU számos országában elterjedt: a gazdák a kiváló minőségű termékeket a falusi turizmus, farmturizmus keretében a házakban megszálló vendégeknek adják el, továbbá a helyi vagy közeli szállodáknak, éttermeknek, a heti gazdapiacot felkereső vásárlóknak, megrendelésre kis- és nagytételekben házhoz szállítják, rendezvényeken értékesítik vagy a városokból a termelőkhöz utazó lakosság vásárolja meg náluk.

A farmturizmus itthon is önálló gazdasági ágazattá fejleszthető, s így sok helyen segítheti mezőgazdasági termelés fenntartását. Bár a falusi turizmus nem szolgál receptként a mezőgazdaság problémáinak megoldására, a falusi üdülés jelentős esélyt ad a gazdaságoknak bevételeik biztosításához.