-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Kőműves
-
Asszisztens
-
Értékesítő
-
takarító
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
karbantartó
-
Horgos Rakodó Teherautó-sofőr (CE)
2024. 11. 21
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Komissiózó / Rendelés ellenőr
2024. 11. 21
-
Teherautó sofőr (CE) Frigo disztribúció
2024. 11. 21
-
Tolóoszlopostargonca-vezető
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Általános tudnivalók az arany akácról
Az arany akác átlagos magassága 2-8 méter, kérge sima, sötét barna és szürke között változik. A kifejlett fának nincsenek igazi levelei, hosszú, sarló alakú levélhez hasonló részek helyettesítik, melyek zöldek, fényesek, hosszuk 8-20 cm, szélességük pedig 0,5-3,5 cm. A kerekített virágzatok világossárgák, 4-23-as tömörülésekben fürtvirágzatot alkotnak, az ágak végén virágbugákban fordulnak elő. A virágzatokat lapos, egyenes vagy kissé görbe hüvely követ, melynek hossza 5-14 cm, szélessége pedig 0,5-0,8 cm.
Az arany akác rendszertana
Az Acacia pycnantha-t először George Bentham botanikus írta le, 1842-ben a „London Journal of Botany” nevezetű újságban. Az első példányt a felfedező Thomas Mitchell gyűjtötte be Új- Dél-Wales belső részén. A „pycnantha” jelző a görög pyknos (sűrű) és anthos (virágok) szavakból ered, és a sűrű virágfürtökre utal, mely a gömb alakú virágzatot alkotja.
Az arany akác szinonimái
- Acacia falcinella Meisn.
- Acacia petiolaris Lehm.
- Acacia pycnantha var. petiolaris H.Vilm.
- Acacia pycnantha Benth. var. pycnantha
- Acacia westonii Maiden
- Racosperma pycnanthum (Benth.) Pedley
Az arany akác előfordulása
Az arany akác Ausztrália dél-keleti részén, Dél Ausztrália Eyre-félszigetétől Viktória nyugati részéig, északon pedig Új-Dél-Wales déli részén és az Ausztrál Fővárosi Régió területén található meg. A nyílt eukaliptusz erdőkben, száraz, sekélyes talajon fordul elő.
Ausztrália összes déli államában honos, továbbá Dél Afrikában és Kaliforniában is.
Használata
Az arany akácot a mérsékelt égövű vidékeken kérgében található csersavjáért nevelik, a legnagyobb termést adja az összes akác közül. Illatos virágait parfüm készítésre használják.
Az arany akác termesztése
Ausztráliában termesztik, az északi féltekére az 1800-as évek közepén vezették be. Habár nagyon rövid életű, közkedvelt fa fényes, sárga, illatos virágai miatt. A faj valamilyen szinten fagytűrő, és sok fajta talajhoz alkalmazkodott, de a jó vízelvezetésű talajt kedveli. Előre áztatott magból lehet szaporítani, amire azért van szükség, hogy a meleg víz a mag kemény héját megpuhítsa.
Szimbolikus utalások
Habár az akácokat, és különösen az arany akácot, mindig is Ausztrália nem hivatalos virág emblémájának tartották, az arany akácot Ausztrália 200 éves évfordulója alkalmából, 1988-ban nyilvánították hivatalosan is Ausztrália virág emblémájává. Szeptember 1-jén az Ausztráliai Nemzeti Botanikus Kertben tartották az ünnepélyt, amely keretén belül Hazel Hawke, a miniszterelnök felesége elültetett egy arany akácfát. 1992-ben szeptember 1-jét nemzeti akác napnak nyilvánították.
Az ausztrál címerben jelen van egy akác füzér, de nem kimondottan az arany akácot jelképezi. A fehér és zöld színek, melyet az ausztrál sportolók nemzetközi versenyeken viselnek, szintén az akácra utalnak.
Az ausztrál nemzeti virágok bemutatása céljából nyomtatott bélyegek közül 1959-ben és 1960-ban a 2 filléres bélyegen jelent meg az akác. 1970-ben egy 5 filléres bélyegen megjelent az arany akác, mely kiegészítette Ausztrália virág emblémáinak korábbi gyűjteményét. Ausztrália napját megjelölve egy 41 filléres bélyeget nyomtattak „Acacia pycnantha” címkével. Ez a növény inspirálta az ausztrál érdemrend rajzát és díszítését is.