Ültessünk! - Ültetés kezdőknek és haladóknak

Amennyiben konténeres csemetét vásároltunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogyjól választottunk.

Hogy miért?

Mert az ilyen növényeket egy évvel az árusításuk előtt edénybe ültetik, így mire hozzánk kerülnek, addigra a gyökereik szépen átfonják az ültetőtőzegüket. Gyökérzetük emellett ép is marad, ami nem mindig mondható el a szabadgyökerű, vagy földlabdás változatokról. Ez azért ideális, mert az ültetés után a növényektől rengeteg energiát vesz el a gyökérsérüléseik begyógyítása, emiatt nem tudják elkezdeni átszőni az új talajt és nem tudnak úgy növekedni sem. A hanyag beültetéssel és a nem megfelelő gondozással azonban nem védhető ki a növények pusztulása még a konténeres növények esetében sem.

Ültetés kezdőknek:

Az ültetés előtt öntözzük meg a növényt  még az edényben! Kiszáradt földlabdával ugyanis nem szabad ültetni. Az ültetőgödör mérete pedig legyen legalább kétszer akkora, mint a konténeré, amiben eddig volt. A mélysége pedig legyen nagyobb annál, legalább 20 centivel. Ha a talaj agyagos vagy homokos, akkor az ültetőgödör  legyen négyszer akkora, mint a növény edénye volt.

Az ültetőgödörbe keverjünk komposztot, főleg akkor, ha a talaj homokos, vagy agyagos, hogy a növény gyökerei tovább fejlődhessenek a feljavított talajban. A komposzt hatásosabb, ha szerves trágyát, vagy magas hatásfokú műtrágyát keverünk a talajba. Az agyagos talajban az öntözővíz nem tud elszivárogni. A levegőtlen talajban pedig a gyökerek megfulladhatnak. A felső tömör réteget ilyen esetben mindenképp át kell törni. Komposzt, vagy homok belekeverésével ilyenkor javíthatunk a talaj vízelvezető képességén. A felesleges víz elszivárgását pedig úgy segíthetjük, ha a villával fellazítjuk az ültetőgödör oldalát.

Ezután kivehetjük az edényből a növényt, úgy hogy a  gyökérlabdát, érintetlenül hagyjuk.

Ezután helyezzük a növényünket az ültetőgödör közepére, majd egy egyenes léccel állítsuk olyan mélyre, mint az edényében volt.

A körbefutó gyökereket szabadítsuk ki a gyökérlabdából, hogy majd könnyedén be tudjanak hatolni az őket körülvevő talajba.

A komposzttal összekevert föld egy részét terítsük el a gyökérlabda körül, majd egy teljes kanna vagy vödör vízzel öntözzük meg az ültetőgödröt. Ez azért fontos lépés, mert így a gyökérlabda alsó részén levő gyökerekhez is odamossa a víz a talajszemcséket, és nem fognak kiszáradni.

Ezután folyamatosan további 15 centiméteres magasságú keveréket rétegezzünk a gyökérlabda mellé. Minden réteg után jöhet egy adag víz. A talaj szintje alatt 2-3 centivel fejezzük be a feltöltést.

A megmaradó földből pedig képezzünk tányért az ültetőgödör köré.

Ferdén szúrjunk a talajba egy egyméter hosszú karót, úgy, hogy kb. 25 cm magasan legyen a talaj felett. Rögzítsük hozzá a növény törzsét. (egy rugalmas szalaggal) Erre a nyolcas kötés a legalkalmasabb, így nem érintkeznek közvetlenül.

Ezután szórjunk a tányérba körübelül öt centiméter vastagon mulcsot. A legszebb a rostált fenyőkéreg, de jó a faforgács, vagy a fűnyesedék is. A mulcs könnyen átengedi a vizet, és a párologtatás csökkentésével segít annak megtartásában.

Jótanácsok az ültetéshez:

A mulcsréteget folyamatosan pótolni kell. Így a gyomok nem terjednek el, és öntözni is kevesebbet kell, de rendszeres öntözést kíván legalább az első két évben. A 2 méternél magasabb fák és növények telepítésekor fontos a szél elleni védekezés, mert az kimozdíthatja a növényt. Ilyenkor támasztékot alkalmazzunk, de kevés a karó. A szélirány felőli oldalra legalább egy másfél méter hosszú karót üssünk le úgy, hogy fél méter mélyen legyen.

A rögzítést a már említett rugalmas szalaggal végezzük. Az erdő közelében ültetett növény fokozottan ki van téve a vadkártételnek. Ezért csirkehálóval, vagy műanyag vadhálóval vegyük körbe a fa tövét.

A támasztékul szolgáló karóhoz erősített szalagot folyamatosan ellenőrizzük, mert ha túl feszes, engedni kell belőle. Miután begyökeresedett a növény - körübelül 2 év - eltávolíthatjuk a támasztékot.

Bővebben:

• Gyümölcsfaültetési kisokos
• 10 tipp az őszi gyümölcsfaültetéshez