Hárs: milyen a helyekre érdemes ültetni?

Mondák a hársról

A hárshoz kötődő regék, mondák, szokások ugyanúgy részei a görög és a római, mint a germán és szláv kultúrának, vagy a magyar művelődéstörténetnek. Ismerjük hát meg a hársfa történetét!

Az időszámítás kezdetekor a fák az istenek lakóhelyei voltak. A falusi nép a környék legmagasabb fáját szentelte nekik, ami nem ritkán a hárs volt. A kultusz oly mélyen gyökerezett, hogy a szabolcsi zsinaton I. László királyunk külön rendeletet hozott az áldozati szertartás helyéül kiválasztott "hagyásfák" tisztelete, imádása ellen.

100 hárs = 1 nyest

Az akác megérkezéséig a hárs volt a legfontosabb mézelő növény. A szláv nyelvterület oly nagy jelentőséget tulajdonított neki, hogy róla nevezte el a június hónapot (lipa=hárs, lipanj=június). A nyarat Horvátországban töltött hazánkfia valószínűleg egyből látja az egyértelmű öszszefüggést a helyi váltópénz, és a hársfa neve között (a kuna egyébként nyestet jelent).

A magyar néphit is számos hársfát kapcsolt a történelem nagy alakjaihoz. Mátyás király, Zrínyi Miklós, Rákóczi Ferenc, József nádor mind-mind megpihent, ebédelt, vagy sétált valamelyik kitüntetett hárs alatt, amelyek közül sok még ma is él. A 15. században a hársak voltak az első fák, amelyeket nem hasznukért, hanem díszükért ültettek.

A hársfa ellenálló és többhasznú

A hársak közül három faj űshonos Magyarországon. Ez a kislevelű hárs (Tilia cordata), a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) és az ezüsthárs (Tilia tomentosa). Utóbbi jól elkülöníthető a másik kettőtől, mivel szív alakú levelei részaránytalanok, a levélfonák pedig az apró csillagszőrök miatt ezüstös színű. A kislevelű hárs 3-6 centiméteres szimmetrikus, szív alakú leveleinek (cordata - szív) fonákján barna, míg a nagylevelű hárs 6-12 centiméteres levelein ezüstös csillagszőrt találunk az érzugokban.

Mindhárom hársfaj jól a hazánkra jellemző éghajlati szélsőségeket, a túl szikes vagy túl nedves talajok kivételével mindenütt szépen fejlődnek. Ezért is ültetik őket szívesen utcai sorfának, vagy parkfának. Szárazság miatt az ezüsthársat használják leginkább e célra. Az ültetés után egy-két évig vontatottan fejlődnek, de utána akár 1-2 métert is nőnek évente.

A gyógyszeripar a kis- és a nagylevelű hárs virágzó hajtását köptető, nyálkaoldó készítmények előállítására használja. Izzasztó hatása miatt a lázcsillapításban is szerephez jut, amellett, hogy enyhe nyugtató hatása is van. A szakértők szerint a kislevelű hársból készül a legfinomabb mézfajta is.

Gyűjtsünk hársfavirágot, megmutatjuk milyet!

Van új a nap alatt

A hársak egyedülálló képességeit természetesen a nemesítők is felismerték. Az újabban megjelent fajták még inkább kiaknázzák adottságaikat, vagy szebb megjelenésükkel hívják fel magukra a figyelmet. Így például a kislevelű hárs Greenspire fajtája az alapfajnál egyenesebb törzset, és szabályos kúp alakú koronát nevel. Ideális választás forgalmasabb utak mellett elhelyezkedő kiskertek díszítésére. A különlegességet kedvelők figyelmét az amerikai hárs (Tilia americana) keltheti fel csaknem kerekded, arasznyi átmérőjű leveleivel. Az európai hárs (Tilia x europea) Pallida fajtáját azoknak érdemes választaniuk, akik szélesen kúpos koronájú fát szeretnének ültetni kertjükbe.

A hazánk területén élő legöregebb hársfa, egy Budapesten található krími hárs (Tilia x euchlora). Feltehetően Mátyás király vadászerdejéből maradt fenn, kora elérheti az 500 évet. A fajt újabban ismét felfedezték a kertészek, és szívesen ültetik nagy forgalmú utak mellé.

Tudtad?

A hárs szó valószínűleg finnugor nyelvemlékünk. Eredeti alakja, a "hás" arra utal, hogy a fa háncsa, vagyis kérge könnyen hámlik. Ezt a jelenséget több szólásunkban is megörökítette a néphagyomány, így például: Hársat hántok a hátadból! - vagyis ellátom a bajodat.