Hiába öntözöd rendesen, mégis kókadozik a muskátli? Ez lehet az oka

A muskátli tökéletes választás a tavaszi és nyári időszakban, hiszen színes virágai és változatos fajtái miatt a meleg hónapok egyik leghangulatosabb kerti és beltéri díszítője. Azonban még ezt a könnyen alkalmazkodó virágot is érhetik olyan külső támadások, melyek orvoslásáról csak keveset tudunk. Annak érdekében, hogy a váratlan helyzeteket is könnyedén kezelni tudjuk, a Pelargonium for Europe szakemberei összegyűjtöttek néhány fontos tanácsot azzal kapcsolatban, hogy mit érdemes tudni a muskátlik ritka elváltozásairól és betegségeiről, illetve arról, hogyan érdemes elbánni velük.

Hova tegyük a muskátlit?

A muskátli nemcsak egy szép és sokoldalú virág, de gondozása is egyszerű, így mind a haladó, mind pedig a kezdő kertészek és növénybarátok számára ideális választás. A virágokról általánosságban annyit érdemes tudnunk, hogy napos vagy félárnyékos helyen érzik magukat igazán jól és akkor borulnak virágba, ha rendszeresen öntözzük őket. Emellett, növekedésük során ezeknek a nyári szépségeknek sok tápanyagra van szükségük, amit folyékony vagy lassan oldódó műtrágyával könnyen biztosíthatunk számukra. A gombabetegségeket pedig elkerülhetjük, ha rendszeresen eltávolítjuk az elhalványult virágokat és leveleket. A muskátlik természetüknél fogva strapabíró növények, de ha mégis megtörténik a baj, a Pelargonium for Europe SOS tippjei választ adhatnak a leggyakoribb problémákra.

Mit tegyünk a levelek alján található szemölcsökkel?

A levelek alján megjelenő különös szemölcsök oka az ödéma, azaz a túlvizesedés. Ez a probléma akkor alakulhat ki, ha növényünket alacsony hőmérséklet mellett, nedves környezetben tartjuk. A nyirkos időjárás következtében ugyanis a muskátli több vízhez jut, mint amire szüksége lenne, így megpróbál megszabadulni a feleslegtől. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a levelek felszínén található, párolgást szabályozó sejtjei megrepednek és gyógyulásuk során hegesedések, foltok alakulnak ki helyükön. Ugyan a látvány nem éppen esztétikus, szerencsére a jelenség nem veszélyes a növényre nézve. A körülmények javítása érdekében annyit kell tennünk, hogy a muskátlit egy világos és meleg helyre költöztetjük, öntözését pedig ismét igényeihez igazítjuk.

Mire utal, ha besárgulnak a muskátli levelei?

A fakó levelek megjelenése sokféle okból fakadhat. Kialakulásukban szerepet játszat például a fény- vagy tápanyaghiány, de többször előfordulhat, különösen a szezon elején, a hideg okozta klorózis, vagyis a levelek zöld színéért felelős klorofill hiányából fakadó elsárgulás. Ez 8 °C alatti vagy erősen ingadozó hőmérséklet esetén válhat nagy kockázattá. A jó hír az, hogy a jelenség egy önvédelmi folyamat, vagyis éppen azért felelős, hogy meggátolja a növény súlyos megbetegedését. Annak érdekében azonban, hogy már megjelenését is megelőzzük, védenünk kell a növényeket a túlzottan hideg hőmérséklettől és gondoskodnunk kell megfelelő trágyázásukról és tisztításukról. SOS! Mi a teendő a leveleken megjelenő foltokkal kapcsolatban?

Hibák, amit muskátlivásárlásnál sokan elkövetnek

Hogyha a levelek tetején sárgás foltok, és ezzel egyidejűleg a levelek alján gyűrű alakú, barna körök jelennek meg, biztosak lehetünk abban, hogy növényünk elkapta a muskátli rozsdát. A muskátli rozsda egy gombás betegség, amely nyári, meleg hőmérsékleten és ezzel egyidőben magas páratartalom mellett fordulhat elő, és a levelekre fröccsenő vízzel terjed. Sajnos azok a levelek, melyek érintettek a fertőzésben, már nem fognak meggyógyulni, de a növény maga ismét erőre kaphat. Azért, hogy muskátlink minél kisebb veszteségeket szenvedjen, azonnal távolítsuk el a fertőzött leveleket, növényünket pedig helyezzük át egy jól szellőző helyre, ahol nagyobb távolságra van társaitól. Öntözéskor ügyeljünk arra, hogy nagyon kevés víz kerüljön a levelekre.

Mit tegyünk, ha növényünk a nedves talaj ellenére is kiszárad?

Hogyha a talaj nedves, de növényünk mégis hervadásnak indul, valószínűsíthető, hogy túlöntöztük. Amennyiben túl sok a nedvesség, a virágföld nagyobb pórusait eltömíti a víz, ez pedig megzavarja az oxigén és a szén-dioxid létfontosságú cseréjét a gyökércsúcsoknál, melynek következtében a növény rothadásnak indul. Mivel a muskátlik igazán szívós növények, ha bánatuk forrását azonosítjuk és kezeljük, rövid időn belül magukhoz térnek. Annak érdekében, hogy kiszáradt palántánk vízháztartása ismét egyensúlyba kerüljön, vegyünk vissza öntözéséből és hagyjuk a talajt kiszáradni. Emellett pedig ellenőrizzük, hogy valóban minőségi virágföldet használtunk-e, ugyanis egy jobb talajba történő átültetéssel a legjobbat hozhatjuk ki a helyzetből.

Mi az oka a gyenge növekedésnek és mik azok a fekete szúnyogok?

A fekete kártevők, amelyek a virágkomposzt közelében zümmögnek, az árnyékszúnyogok, melyek lárvái sokszor okoznak problémát a muskátlik fejlődésében. Ezek az élőlények ugyanis előszeretettel rágcsálják a növények gyökereit és nagyon jól érzik magukat, ha a talaj nedves, az éghajlat pedig meleg és párás. Mivel a muskátlik is hasonló környezetben érzik jól magukat, nem csoda, ha összeakadunk ezekkel a kártevőkkel. Amennyiben hamar észleljük a problémát és a gyökerek nem károsodtak túlzottan, esély van a növények teljes felépülésére. Ezt úgy tudjuk biztosítani, hogy hagyjuk a talajt teljesen kiszáradni, időt adva a gyökereknek a regenerálódásra. Emellett pedig, a virágok és bimbók eltávolításával segíthetünk a muskátliknak abban, hogy minden maradék energiájukat gyökereikre és leveleikre fordíthassák. A hosszú távú védekezés érdekében érdemes kártevő csapdákat is kihelyeznünk, illetve biztosítani az árnyékszúnyogok természetes ellenségeinek, például a kórokozó fonálférgek vagy a gombás szúnyogatkák, jelenlétét.