-
Asszisztens
-
karbantartó
-
Óvodapedagógus
-
Kőműves
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
takarító
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
TIG hegesztők
2024. 11. 21
-
Takarító - Dunakeszi
2024. 11. 22
-
Intézeti titkár
2024. 11. 22
-
Fémipari összeszerelő
2024. 11. 23
-
Hegesztő_villanyszerelő - Külföld
2024. 11. 23
-
Project koordinátor - Dél-Dunántúl
2024. 11. 23
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Valami más az Andrássy úton. Hiányoznak a platánok. Sarjad a fű.
A budapesti szmogtól szenvedő platánfák helyére 350 magas kőrist (Fraxinus excelsior) telepít a Fővárosi Kertészeti Rt. Ennek oka, hogy a platánokon kialakult (apiognomóniás) betegséget nem tudták kezelni, mivel a növényvédelem a városlakók egészségét is veszélyeztette volna. Az egykori platánok nagy részét más parkokba ültetik át.
Andrássy út
A kőris virágpora allergén - skandálták az ellenlábasok, mikor először hallottak a százmilliós beruházásról. Magyarországon minden ötödik ember szenved az allergiától. Mégis erre a fára esett a választás?
A kőris pollenjére valóban sokan érzékenyek. Mi indokolja mégis ennek telepítését? Ellenálló faj, mind a betegségekkel, mind pedig az autók füstjével szemben. Mint minden szélbeporzású növény, a kőris is sok virágport termel, de ezen az alapon akár ki lehetne vágni Európa erdeinek felét, hiszen azokat is több allergiát okozó fafaj alkotja.
De az sem mindegy, hogy milyen kőrisről van szó. A kritizált virágos kőris (ez nem jelzős szerkezet, hanem a faj neve) valóban sokat virágzik. Ellenben a faültetéskor használt magas kőris (szintén fajnév) korán virágzik és állítólag csak két hétig. Az ültetett fák mérete sem mindennapi: a lámpaoszlopok méretét megközelítő csemeték némelyike 5 méternél magasabb, amelynek akkora a földlabdája, hogy csak darus kocsi tudja a helyére emelni. Kicsit furcsa is, miért ültették őket ilyen szorosan egymás mellé. Bár ha figyelembe vesszük, hogy egy ilyen forgalmas helyen a fák élettartama csak néhány évtized, akkor érthető a sűrűség: a szomszédok átveszik a szmogtól kihalt fa helyét.
Van, aki (kicsit későn) azt javasolta, hogy a nem allergén ezüst hársat (Tilia tomentosa) kellett volna ültetni. Ez a fa bevált például Berlinben, az Andrássy úthoz hasonló jellegű Unter den Linden (szó szerint: a hársak alatt) út fásítására. A "Lombos fák, cserjék" című könyvben utánanézve az ezüst hárs "utak, utcák fásítására, parkokba, facsoportokba vagy szoliternek" való.
Unter den Linden
Persze minden fa csak addig érzi jól magát, míg nem kezdik el sózni a szomszédos utat. Ha elkezdik, akkor még mindig lehet zeolitos kőzúzalékkal takarni a felszínt, esetleg takarni a törzset a felfröccsenő sólétól.
Ha nem is szorosan, de a két utca közelségét tekintve mégis csak ehhez a témához kapcsolódik a Benczúr utcai fák állapota. Itt, a képen látható módon megcsonkították a korábban összefüggő, szépen összehajló lombú fákat.
Benczúr utca
Miért? Talán, azért, mert már túlzottan elérte a házak falát a fák lombja. Vagy azért, mert belelógtak a villanyvezetékbe. Vagy talán lakásoktól vették el a fényt. Netán veszélyessé váltak az elöregedő és letöredező ágaik. Minden bizonnyal meglepődtek az ott élők, mikor először meglátták az utcát: siralmas látvány lehetett. Most már kihajtottak a fák, kezdenek lombosodni. A csonkok is eltűnnek egyszer talán...