Értékelve: 1x
(5 pont)

Hazánkban csak gyakori öntözéssel és nyírással – no és persze megfelelő telepítéssel – kapunk igazán szép pázsitot. Nagyobb területen mutatósabb, ha az összefüggő gyepfelületet nem szabdalják fel növények, fák, cserjék.
A nyugati országok csapadékosabb klímája kedvezőbb az üde, szép pázsit neveléséhez, mint a mi szárazabb levegőjű, kevesebb csapadékot nyújtó klímánk. Hazánkban csak gyakori öntözéssel és nyírással – no és
persze megfelelő telepítéssel – kapunk igazán szép pázsitot.
![]() |
Nagyobb területen mutatósabb, ha az összefüggő gyepfelületet nem szabdalják fel növények, fák, cserjék. Ezeket jobb, ha csoportokban a gyepfelület szélére, a sarkokra ültetjük. Így a fűnyírás is könnyebb lesz.
A gyepesítés megfelelő ideje az ősz és a tavasz. A tavaszi telepítés legjobb időpontja március vége-április közepe. A terület megtisztítása után planírozzuk el a talaj felszínét, vagyis tüntessük el a kiemelkedéseket és bemélyedéseket. Nagyon rossz minőségű talajt, pl. sivár homoktalajt érdemes legalább kb. 10-15 cm mélyen lecserélni, vagy jó minőségű kötött talajjal elkeverni. A durva felszínegyengetés után kijuttathatjuk a szerves trágyát, ami tulajdonképpen bármilyen érett trágya, komposzt, vagy speciális érleléssel készült állati, vagy növényi trágya lehet.
![]() |
Kisebb adagú szerves trágya mellé keverjünk kálium és tartós nitrogén tartalmú műtrágyát. Ezután munkáljuk be a trágyát pl. ásással, kisebb mennyiség esetén esetleg rotálással. A talajlazítás legalább 10-15 cm mélységű legyen. A fellazított talajt gereblyével porhanyítsuk és igazgassuk el, majd hengerezés után az újra előbukkanó mélyedéseket ismét szüntessük meg. Ügyeljünk a talaj nedvességére, mert túl nedves talajon a henger egyenlőtlenül tömöríti a talajt. Ezután már vethetünk is.
A kijuttatandó fűmag mennyisége sokszor vita tárgyát képezi. Ez jórészt a fűmagok eltérő ezermagtömegéből adódik, hiszen apróbb magvakból kisebb tömeget kell kijuttatni 1 m2-re, mint a nagyobbakból. Véleményem szerint az 5 dkg körüli mennyiség megfelelő. A vetést először gyakoroljuk be a kimért magmennyiséget 1 m2-re kiszórva, majd ehhez
viszonyítsunk ezután. Vetés után elegendő gereblyével bemunkálni a magvakat a talajba, nem szükséges talajjal leszórni. Végül újra hengerezzük át a területet.
![]() |
|
Ha rendszeresen tudunk locsolni, akkor finoman permetezve öntözzük be a vetést, ha nem, akkor várjunk az esőre. Kb. két hét múlva várható az első kelés, de ne ijedjünk meg a kezdetben ritkának tűnő eredménytől, mert a fű rendszerint 4-5 féle eltérő csírázási idejű faj keverékéből áll.
A fiatal korban még akár naponta öntözött gyepet ritkább öntözéssel fokozatosan szoktassuk nagyobb gyökérképzésre, hogy ezáltal a kedvezőtlenebb időszakokat is jobban elviselje. A fűfajok minőségi és mennyiségi összetétele alapján sokféle magkeverék kapható. Ilyenek pl.: a legelterjedtebb, taposást jól tűrő ’sport’, a legszebb ’pázsit’, a rövid nyírást legjobban tűrő ’golf’. Kapható ’árnyékfű’ néven az árnyéktűrő fajokat nagyobb mennyiségben tartalmazó magkeverék is. Ezek a keverékek a legtöbb célnak megfelelnek, azonban ha nem kapunk jó eredményt kérjük ki a termesztő cégek ajánlását a fűkeverékek faj- és fajtaösszetételére vonatkozóan.