-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
karbantartó
-
Asszisztens
-
Értékesítő
-
takarító
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Óvodapedagógus
-
Teherautó / pótkocsi szerelő
2024. 11. 20
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Brand Marketing & Content Specialist (Részmunkaidős)
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A nyugati országok csapadékosabb klímája kedvezőbb az üde, szép pázsit neveléséhez, mint a mi szárazabb levegőjű, kevesebb csapadékot nyújtó klímánk. Hazánkban csak gyakori öntözéssel és nyírással – no és
persze megfelelő telepítéssel – kapunk igazán szép pázsitot.
Nagyobb területen mutatósabb, ha az összefüggő gyepfelületet nem szabdalják fel növények, fák, cserjék. Ezeket jobb, ha csoportokban a gyepfelület szélére, a sarkokra ültetjük. Így a fűnyírás is könnyebb lesz.
A gyepesítés megfelelő ideje az ősz és a tavasz. A tavaszi telepítés legjobb időpontja március vége-április közepe. A terület megtisztítása után planírozzuk el a talaj felszínét, vagyis tüntessük el a kiemelkedéseket és bemélyedéseket. Nagyon rossz minőségű talajt, pl. sivár homoktalajt érdemes legalább kb. 10-15 cm mélyen lecserélni, vagy jó minőségű kötött talajjal elkeverni. A durva felszínegyengetés után kijuttathatjuk a szerves trágyát, ami tulajdonképpen bármilyen érett trágya, komposzt, vagy speciális érleléssel készült állati, vagy növényi trágya lehet.
Kisebb adagú szerves trágya mellé keverjünk kálium és tartós nitrogén tartalmú műtrágyát. Ezután munkáljuk be a trágyát pl. ásással, kisebb mennyiség esetén esetleg rotálással. A talajlazítás legalább 10-15 cm mélységű legyen. A fellazított talajt gereblyével porhanyítsuk és igazgassuk el, majd hengerezés után az újra előbukkanó mélyedéseket ismét szüntessük meg. Ügyeljünk a talaj nedvességére, mert túl nedves talajon a henger egyenlőtlenül tömöríti a talajt. Ezután már vethetünk is.
A kijuttatandó fűmag mennyisége sokszor vita tárgyát képezi. Ez jórészt a fűmagok eltérő ezermagtömegéből adódik, hiszen apróbb magvakból kisebb tömeget kell kijuttatni 1 m2-re, mint a nagyobbakból. Véleményem szerint az 5 dkg körüli mennyiség megfelelő. A vetést először gyakoroljuk be a kimért magmennyiséget 1 m2-re kiszórva, majd ehhez
viszonyítsunk ezután. Vetés után elegendő gereblyével bemunkálni a magvakat a talajba, nem szükséges talajjal leszórni. Végül újra hengerezzük át a területet.
|
Ha rendszeresen tudunk locsolni, akkor finoman permetezve öntözzük be a vetést, ha nem, akkor várjunk az esőre. Kb. két hét múlva várható az első kelés, de ne ijedjünk meg a kezdetben ritkának tűnő eredménytől, mert a fű rendszerint 4-5 féle eltérő csírázási idejű faj keverékéből áll.
A fiatal korban még akár naponta öntözött gyepet ritkább öntözéssel fokozatosan szoktassuk nagyobb gyökérképzésre, hogy ezáltal a kedvezőtlenebb időszakokat is jobban elviselje. A fűfajok minőségi és mennyiségi összetétele alapján sokféle magkeverék kapható. Ilyenek pl.: a legelterjedtebb, taposást jól tűrő ’sport’, a legszebb ’pázsit’, a rövid nyírást legjobban tűrő ’golf’. Kapható ’árnyékfű’ néven az árnyéktűrő fajokat nagyobb mennyiségben tartalmazó magkeverék is. Ezek a keverékek a legtöbb célnak megfelelnek, azonban ha nem kapunk jó eredményt kérjük ki a termesztő cégek ajánlását a fűkeverékek faj- és fajtaösszetételére vonatkozóan.