Mit tegyünk a gyommentes gyepért? - 7 kérdés és válasz

Megelőző gyomirtás

A gyep telepítése előtt érdemes a területet (gyomos állapotban) legalább egy alkalommal totális gyomirtó szerrel (pl. Dominator Zöld*) kezelni. Ezzel a módszerrel ritkítani tudjuk azokat a gyomokat, amelyek későbbi irtása nehezen megoldható: ezek a fűvel együtt kelő nyárutói gyomok (pl. libatop, disznóparéj, parlagfű, kövérporcsin) és a különböző egyszikűek (kakaslábfű, muhar fajok, pirók ujjasmuhar és az évelő fajok közül a csillagpázsit és a tarackbúza).

Az elgyomosodás megelőzésének fontos eleme, hogy csak ellenőrzött minőségű vetőmagot használjunk, amely nem tartalmaz idegen (gyom)magvakat.

Állomány gyomirtás

A megfelelően beállt gyep gyommentesen tartása több lépésből áll:

1. rendszeres fűnyírás

2. műtrágyázás

3. karbantartás, szellőztetés

4. öntözés

5. vegyszeres gyomirtás.

Az első négy elem segítségével zárt, a talajt jól árnyékoló, erős, egészséges, kellő növekedési erélyű gyepszőnyeget kapunk, amely megakadályozza a gyommagvak csírázását, a gyomok kihajtását.

Amennyiben a pázsit ennek ellenére elgyomosodik, használjuk az új Bofix Garden*-t, amelyet a Dow AgroSciences a kultúrgyepek gyomirtására fejlesztett ki. A Bofix Garden az eddig ismert gyomirtó szereknél szélesebb gyomirtó spektrummal rendelkező, alacsony dózisban hatékony, ún. prémium készítmény, amely gyorsan és egyszerűen szünteti meg a gyomproblémát, továbbá gátolja az évelő gyomok újrahajtását. Kiváló hatékonyságú a gyermekláncfű (pitypang), a lóhere fajok, a százszorszép, a parlagfű, az útifű fajok, a mezei acat, a folyondár szulák és sok más széleslevelű (kétszikű) gyomnövény ellen.

A Bofix Garden javasolt dózisa a forgalomban lévő folyékony készítmények közül a legalacsonyabb. 15-20 ml/100m² dózisban kell kijuttatni 10 l vízzel kipermetezve az évelő kétszikű gyomfajok intenzív növekedésének kezdetén, még virágzás előtt. (A készítmény hatékonysága jobb, ha fiatal gyomnövények ellen használjuk, amikor a leveleket borító viaszréteg még nem vastagodott meg.) A szer a gyomnövényekbe gyorsan felszívódik, majd a nedvkeringéssel eljut a növekedési pontokba (hajtáscsúcs és gyökérzet). Az évelő gyomok esetében a föld alatti szaporító képleteket (rizómákat) is elpusztítja, ezáltal megakadályozza újrahajtásukat.

Mikor végezzük a gyomirtást?

A gyomirtásra legalkalmasabb a meleg, párás idő, amikor a levelek felülete száraz. Aszályos vagy hideg (10°C alatt) időjárás esetén ne gyomirtsunk. Szárazság esetén az első esőt követő 1-2 hét múlva végezzük el a kezelést.

A gyomirtás optimális ideje akkor van, amikor a gyep lassú növekedése miatt két nyírás között 1 hétnél hosszabb idő telik el. Ajánlatos a kezelést tavasszal és ősszel elvégezni, amikor a gyep növekedése még nem olyan intenzív. Ne nyírjunk füvet a tervezett gyomirtás előtt és után 3-5 napon belül!

Fiatal telepítéseknél az első gyomirtás csak beállt állományban, a gyepet alkotó fűfajok bokrosodása után végezhető el.

Egy tenyészidőszakban maximum két kezelés végezhető. A Bofix Garden esőállósága 1 óra.

FONTOS! A készítménnyel gyomirtott gyep kezelés utáni első növedékét komposztálásra, mulcs készítésére felhasználni tilos!

A Bofix Garden II. forgalmazási kategóriába tartozó gyepgyomirtó szer, amely 200 m² gyepterület gyomirtására elegendő, 40 ml-es kiszerelésben kapható 2010 februárjától a gazdaboltokban és a növényvédő szer forgalmazóknál.

A fent leírtak tájékoztató jellegűek.

Felhasználás előtt mindig olvassa el és tartsa be a termékeken található címke utasításait!

* a Dow AgroSciences LLC bejegyzett védjegye

Gyakran Feltett Kérdések

1. Miért nem elég az évelő gyomok ellen a rendszeres fűnyírás?

Az évelő gyomok föld alatti, élő növényi részekből (rizóma, tarack, gyökérdarab, gyöktörzs stb.) hajtanak ki. Ezek nem pusztulnak el a rendszeres fűnyírás hatására. A nyírás során „eltávolítjuk” a gyomnövény számára táplálékot termelő leveleket és ezáltal gyengítjük a föld alatti képleteket. A levelek hiánya azonban arra készteti a növényt, hogy a föld alatti részekből hajtásokat neveljen és pótolja azokat. Az új levelek pedig ismét táplálékot termelnek, ami a nedvkeringéssel lejut a föld alatti növényi részekbe. Az évelő gyomnövény tehát folyamatosan regenerálódik – újra teljes értékűvé válik.

Mindemellett az évelő gyomok magról is szaporodnak. Például a gyermekláncfű (pitypang) bóbitái – amelyek tulajdonképpen repítőkészülékkel ellátott termések – messzire eljutnak a szél segítségével. A földre kerülve kicsíráznak, és a kifejlődő növényke a következő évben már a föld alatti gyöktörzséből fog újrahajtani – azaz évelő gyomnövénnyé válik.

Az évelő gyomok ellen gyomirtó szerek alkalmazásával védekezhetünk eredményesen. A gyomirtó szerek közül is csak azokkal, amelyek olyan felszívódó hatóanyagot tartalmaznak, amely a föld alatti részekbe is eljut. A Bofix Garden ilyen, hiszen hatóanyagai nem csak a leveleket pusztítják el, hanem a föld alatti részeket is.

2. Van-e különbség az egyes gyomirtó szerek felszívódó hatóanyagai között?

Igen. Laboratóriumi kísérletekben, ún. radioaktív szénizotópos vizsgálatokkal mérik az egyes hatóanyagok növényen belüli mozgását. A különböző kémiai csoportba tartozó molekulák eltérő módon mozognak a növényen belül, és nem mindegyikük képes arra, hogy a talajban lévő növényi részekbe is eljusson. Az ún. szulfonil-urea típusú anyagoknak (általában sárgulásos tünetet okozó „grammos szerek”) csak minimális hányada (2-5%-a) jut el a föld alá. Az ún. hormon-típusú anyagoknak (a növényi részek csavarodását, elhajlását, torzulását okozzák) már sokkal nagyobb hányada (10-15%-a) mutatható ki a föld alatti részekben. A Dow AgroSciences speciális, növekedésszabályzó hatóanyagai – a Bofix Garden három hatóanyagából kettő – a mérések alapján a legjobban „leszívódó” anyagok csoportjába tartoznak, amelyeknek több mint 30%-a a kezelést követő 9. napon már a gyökerekben található.

3. Miért nem javasolt 10°C alatti hőmérsékleten permetezni?

A felszívódó gyomirtó szerek csak akkor fejtik ki hatásukat, ha a gyomok zöld növényi részein (elsősorban a leveleken) keresztül felszívódnak, bejutnak a növény belsejébe. Ez csak akkor lehetséges, azaz a gyomnövények csak akkor „hajlandóak” bármit is felvenni, ha „aktív növekedési fázisban” vannak. A növények (nem csak a gyomok) túlnyomó része +10°C fölötti hőmérsékleten aktív, tehát növekszik, fejlődik. Ha ennél alacsonyabb hőmérsékleten juttatunk ki gyomirtó szert, akkor az nem szívódik fel kellő gyorsasággal, és az eső vagy az öntözés könnyen lemoshatja, illetve a természetes UV sugárzás rövid időn belül lebontja. Ha a kezelés nem is lesz hatástalan, mindenképpen erős hatáscsökkenésre kell számítani. (Kísérletek bizonyították, hogy az alacsony hőmérsékleten [értsd +10°C alatt] elvégzett kezelések hatékonysága akár 60%-kal is csökkenhet az ideális körülmények között elvégzettekéhez képest.)

4. Miért nem tanácsos száraz, meleg (aszályos) időben gyomirtani?

Az alacsony hőmérséklet és a fagy mellett a hosszan tartó száraz, meleg periódus is „stresszt” jelent a növényeknek. Mint minden más élőlény, a növények is védekeznek az egyes stresszhelyzetek ellen. A szárazság, forróság káros hatását – azaz a fokozott párologtatást (vízveszteséget) – a növények úgy próbálják kivédeni, hogy a felületüket borító viaszréteget megvastagítják. Ezáltal ellenállóvá válnak nemcsak a káros vízkibocsátás, hanem a külső behatások (pl. erős napsugárzás) ellen is. Ha ilyen időszakban gyomirtunk, akkor a permetlé viselkedése megváltozik a növény felületén: könnyebben lefolyik a levelekről és a megvastagodott viaszrétegen keresztül nehezen jut be a növénybe. A hatóanyagok nagy része „elvész”, és így csökken a gyomirtás hatékonysága.

Csapadékos időjárást követően viszont a növények felületén lévő viaszréteg elvékonyodik, így a permetszer könnyebben és gyorsabban szívódik fel és jut be a gyomnövények belsejébe.

5. Miért nem szabad füvet nyírni a gyomirtást megelőzően majd követően néhány napig?

A gyepek gyomirtására használt szerek mindegyike levélen keresztül (többségük felszívódva) fejti ki a hatását. A hatás teljes kifejtéséhez megfelelő időre van szükség, hogy a hatóanyagok a növény belsejében mindenhová eljuthassanak. Kiváltképpen igaz ez, ha sok évelő gyomnövény (útifű, pitypang, acat, aprószulák, százszorszép, lóhere stb.) található a gyepben. Ilyen esetben ugyanis az elsődleges cél a föld alatti részek elpusztítása.

A tervezett gyomirtást közvetlenül megelőzően azért nem szabad füvet nyírni, mert a fűvel együtt levágjuk a gyomok leveleit is, amiken keresztül a gyomirtó szer be tudna jutni a gyomnövény belsejébe.

Ha a gyomirtást követően egyből lenyírjuk a füvet, akkor a felvett hatóanyagokat a levelekkel együtt még azelőtt eltávolítjuk, hogy azok teljes mértékben kifejtették volna a hatékonyságukat. (Ugyanis nem jutnak el kellő mennyiségben a föld alatti részekbe).

6. Miért nem használható a gyomirtást követő első nyírás során a levágott fű komposztálásra, mulcsozásra a kiskertben?

A gyomirtás során olyan hatóanyagok jutnak be a növényekbe, amelyek a gyepet alkotó fűfélékre hatástalanok, a kétszikű gyomnövényeket viszont elpusztítják. A hatóanyagok lebontását (hatástalanítását) a nap UV sugarai és a talajban élő mikroorganizmusok végzik. A frissen kezelt és levágott nyesedék még olyan mennyiségben tartalmazza ezeket az anyagokat, hogy azok a kiskertben megtalálható kétszikű kultúrnövényekre „gyomirtó hatásúak” lehetnek. Ezért javasolt a gyomirtás utáni első fűnyírás alkalmával keletkező nyesedék hulladékként való kezelése, megsemmisítése.

7. Miért nem szabad a friss telepítésű gyepet bokrosodás előtt gyomirtani?

A gyomirtás a gyepet alkotó növények számára „stresszt” jelent. A fűfélék a használt gyomirtó szerekkel szemben ellenállóak, vagyis a felvett hatóanyagokat képesek gyorsan lebontani. A hatóanyagok lebontása olyan élettani folyamat, amit egy jó kondícióban lévő növény gyorsan, károsodás nélkül elvégez. A gyenge, még nem életerős egyedeknél ez a folyamat lassabban zajlik, és a növényt jobban megviseli.

A friss telepítésű gyep egyedeit a bokrosodásig még gyengének minősítjük. Ilyenkor a felvett gyomirtó hatóanyagok lebontását még nem képesek különösebb károsodás nélkül elvégezni.