-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
karbantartó
-
Kőműves
-
sofőr
-
Szállodai recepciós állás
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Értékesítő
-
TIG hegesztők
2024. 11. 21
-
Eladó | Szolnok
2024. 12. 02
-
IT data engineer
2024. 12. 02
-
Minőségellenőrzési munkatárs
2024. 12. 03
-
Könyvelő gyakornok
2024. 12. 03
-
Játékbolti kisegítő
2024. 12. 03
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A kertészkedés kedvelt ága a zöldségtermesztés
A legtöbb zöldség egynyári növény, ezért minden évben újra kell veteményezni őket. Ugyanakkor, bizonyos zöldségeket pedig újra kell ültetni az évszak során.
Egy veteményeskert megtervezésekor ne a látvány legyen az elsődleges, hanem az, hogy milyen zöldségek kedvelik leginkább egymás közelségét?
Egyesek ugyanis olyan anyagokat bocsátanak ki, melyek gátolják a mellettük lévő növények fejlődését. A magasabb növények beárnyékolják az alacsonyabbakat. Az azonos családba tartozó fajok ugyanazokat a kártevőket csalogatják magukhoz, ezért minden évben új helyre kell őket ültetni.
A vegyszermentesen nevelt növények igen hasznosak, mivel az egészséges táplálkozás összetevői, tehát, ha eddig nem is gondoltunk rá, most érdemes megfontolni a biokertészettel való foglalkozást.
A legtöbb zöldség hasonló gondozást igényel, tehát, amikor helyet keresünk a konyhakert kialakítására tartsuk be a következő szempontokat:
Mire figyeljünk mielőtt zöldségeskertet tervezünk?
1. Napfény:
A zöldségek szeretik a napfényt. Akkor fejlődnek a legjobban, ha naponta legalább 6-8 órát, vagy még többet közvetlen napfénynek vannak kitéve. A leveles zöldségek kevesebb napfénnyel is beérik, és azok a növények, amelyek a hűvösebb időt kedvelik, mint páldául a saláta, egész nyáron teremnek, más, magasabb zöldségek árnyékában is. De mindenképpen előnyösebb egy napsütéses helyet keresni a veteményeskertnek.
2. Megközelíthetőség:
Ideális esetben, jó ha a konyhakert közel van a konyhához, és kényelmes a vízellátása. A zöldségeket rendszeresen öntözni kell. Ha az öntözés helytelen, különféle problémák jelentkezhetnek, például, a növény felreped vagy nem hoz kielégítő termést, esetleg elszárad a virága.
A kert konyhával való szomszédsága, vagy legalább a ház egyik bejáratához való közelsége arra ösztönöz majd, hogy jusson eszünkbe naponta megöntözni és ellenőrizni a növényeket, és nagyobb a kísértés is, hogy friss zöldséget használjunk a főzés során.
3. Talaj:
A termőföld minden kert esetében nagyon fontos tényező, de talán a zöldségtermesztésben a legfontosabb. Az egynyári növények ugyanabban az évszakban virágozanak és termést is hoznak. Hihetetlenül sok tápanyagra van szükségük, ezért a termékeny talaj nemcsak abban segít, hogy a növény erős legyen, de védelmet nyújt a betegségekkel szemben, és távol tartja a kártevőket is.
A konyhakertnek szerves anyagban gazdag termőföldre van szüksége, így évente fel kell tölteni a földet szerves anyaggal. Tavasszal és ősszel komposzttal és a szerves trágyával gazdagítsuk a talajt. Konyhakertünk talaját még a beültetés előtt vizsgáltassuk meg, így időben megejthetjük feljavítását vagy ph értékének szabályozását.
Ahhoz, hogy termékeny talajt biztosítsunk a veteményeskertnek, ajánlatos emelt ágyást kialakítani. Az emelt ágyás azt jelenti, hogy a föld, amiben termesztünk legalább 15 cm-rel a talajszint fölött van. Készíthetünk egyszerű kis dombokat az ösvények között, vagy bonyolultabb alakzatokat. Az emelt ágyásban könnyebb a talajt rendben tartani, nem tapossuk össze, nem keményedik meg, jól átereszti a vizet, és tavasszal hamarabb felmelegszik, ezért korábban kezdhetjük a veteményezést.
Egy utolsó szempont, amire a talajjal kapcsolatban figyelni kell, az a vízáteresztés és a vízelvezetés. A zöldségek nem kedvelik a nevdes földet, ezért, ha zsíros a talaj, fel kell javítani az állagát. A trágyázás remélhetőleg segít ezen. Ugyanakkor az sem hasznos, ha a föld tápanyag tartalmát a víz elmosná. Ha a kert nem vízszintes, szükség lesz gátakra. Az sem szerencsés, ha nem várt helyről- például a kocsifelhajtóról -lezúduló víz eláztatná a zöldségeskertet.
4. Bio vagy nem bio?
A biokertészet állítólag sokkal nehezebb, fáradságosabb és kevésbé sikeres, mint a műtrágyázás, és a vegyszerek használata. De szerintem egyik sem igaz. Ha eddig nem foglalkoztunk biokertészkedéssel, itt az ideje kipróbálni, mert ma már a kertészeti áruházak bő választékban árulnak szerves tápanyagot, valamint a biokertész- könyvekben bőven találunk információt a zöldségtermesztésről.
A biokert gondozása nem igényel sokkal több időt. Az szerves anyagban gazdag termőföld tele van a növények számára hasznos organizmusokkal. Ahhoz, hogy növényeinket megvédjük a kártevőktől és a betegségektől az szükséges, hogy biztosítsuk számukra a megfelelő mennyiségű vizet, napfényt, és tápanyagot. Ha olyan zöldségféléket és fajtákat termesztünk, amelyek ellenállóak a betegségekkel szemben és megfelelő körülményeket biztosítunk nekik, akkor nagyobb az esély rá, hogy egészségesek maradnak.
5. Szerszámok:
Minden új tevékenység megfelelő szerszámokat igényel, ez alól a kertészkedés sem kivétel. A zöldségtermesztés két szakaszra osztható: a kert előkészítése, és a növények gondozása. Ültetés előtt meg kell forgatni a földet. A legfontosabb eszközök: lapát, vasvilla, ültetőkanál és talajlazító. Amikor a növények már kibújtak, újabb szerszám készletre lesz szükség: kapa, öntözőcső és szórófej vagy más öntözőberendezés, néhány karó, zsinór és metszőolló.
6. Kerítés:
A kert bekerítése az utolsó fontos lépés. A kerítés nem mindig nyújt szép látványt, és zavaró is lehet ,de sajnos rajtunk kívül van más „zöldségkedvelő" is.. Elképesztő, hogy a fürge kisállatok milyen hamar el tudják pusztítani nemcsak munkánk gyümölcsét, hanem az egész veteményest is. Kerítés nélkül a zöldségeskert megvédése véget nem érő harcnak tűnhet. Tulajdonképpen, nem árt minden irányból, alulról, felülről, bekeríteni a kertet. Sok állat átáshatja magát a kerítés alatt is, a madarak pedig felülről „támadhatnak".