Egy asszony megmutatta nekünk a kertjét, amin nagyon gyenge, gyámoltalan volt a gyep. Megszellőztették, föl lett kaparva a fű elhalt része, ami kétségtelenül gombabetegség áldozata lett. Amikor feltakarították, láthatóan alig maradt ép rész, de ezt a füvet az asszony felül akarta vetetni. Én egyenesen elszörnyedtem ettől a megoldástól, hiszen a helyzet azt kívánta volna meg, hogy elölről legyen újra füvesítve a kert. Nagyszerű alkalom, ha így hozzá tudunk a gyep talajához nyúlni, ezért azt javasoltam neki, hogy rotáljuk fel a kertet, és keverjük bele a szerves anyagokat; kezdjük az alapoktól visszaépíteni az egészet, mert akkor lesz tartós. Ekkor derült ki, hogy ezt nem lehet megcsinálni, mert vakondháló van a gyep alatt, azt viszont már nagyon nagy munka lett volna onnan eltávolítani, lefejteni róla a gyökeres, füves részt, és újból megművelni, majd a vakondhálót visszateríteni.
Nem a kisvakond a hibás, hanem a kertészkedők
Talán tíz éve jött divatba, hogy a vakondhálót elkezdték telepíteni a kertépítők, és azóta is nagyon népszerű maradt ez az eljárás. Hozzánk is érkeznek olyan kérések, hogy valaki szeretné a már meglévő gyepét felvágatni és aláhúzni a vakondhálót ott, ahol a vakond feltúrta. A probléma ott van, hogy legtöbben nem ismerik a vakond életmódját, de mégis félnek tőle, holott lehet, hogy a ház környékét egyáltalán nem veszélyeztetik a földtúrók. Jelen esetben sem a vakond tette tönkre a mindössze négy-öt éves gyepet, hanem a kert gazdája, azzal, hogy nem megfelelően gondozta.
Milyen hibákat követünk el gyepápolás során?
Az első és legfontosabb dolog, amit a gyep ellen elkövetnek a kertészkedők, az, hogy rosszul öntöznek. A mai napig sok olyan kertészkedővel találkozom, akik este szokott öntözni. Akik már olvasták a honlapomon megjelenő blogírásokat, azok tudják, hogy reggel kell öntözni. Vannak olyanok, akik úgy állítják be az öntözőrendszert, hogy reggel és este is öntözzön az automata. Este ne öntözzünk soha semmit, esetleg gyökéröntözést, talajon való öntözést csinálhatunk bokroknál, fáknál. Fontos, hogy ilyenkor vigyázzunk, hogy a levélre ne kerüljön a víz, mert az érzékenyebbek ezt nem tűrik! Innentől fogva orosz rulettet játszanak a kertészkedők, hogy vajon meddig bírja a fű az esti öntözést. Az új fűfajták nemes magból keltetett füvek, amik nem tűrik ezt a nomád életet, és gombabetegség áldozatai lesznek. Sokan nem is veszik észre a kicsi foltocskákat, amik a megbetegedést jelzik. Ezek után, ha mégis folytatják tovább a megszokott öntözést, indukálják a talajból a gombát, ami a felszínre kerülve tönkre tudja tenni a gyepet. Azoknál a kerteknél, ahol itt-ott megjelennek a foltok, nem biztos, hogy nyáron fog a gombabetegség tarolni, lehet, hogy a télen fog előjönni.
Locsoljunk okosan; nyári öntözési tanácsok>>
Nemrég hívtak minket egy kerthez, amely tiszta hópenész volt. Nyáron és ősszel nem tápanyagozták, így lebetegedett a gyep, és hópenész áldozata lett.
Esti locsoláskor a párás, nedves fűben könnyen elszaporodhatnak a gombák
Milyen hibákat lehet még elkövetni?
Gombabetegség helytelen tápanyagozás hatására is megjelenhet, amikor a talajban a mikroorganizmusok, gombafélék egyensúlya megbomlik. Ekkor a patogén gombafélék elszaporodnak, ahogyan az emberi szervezetben a candida is képes.
A talajlakók megjelenése is veszélyt jelenthet: a cserebogár például letojja a tojásait a talajba, majd azok kikelve életmódjuk szerint zsenge gyökereket rágva táplálkoznak és három éves fejlődési stádium után bábozódnak, kirepülnek. Amikor elérik a három éves lárva stádiumot, akkor annyira nagyok már, hogy könnyedén kipusztítanak egész kertnyi gyepet. Rendszeresen riadtan hívnak minket ilyen esetekben a kertészkedők. Egyik pillanatról a másikra kisülhet a gyep, és fel lehet hajtogatni a földről, mint egy szőnyeget, mert eltűnik a gyökérzet.
A cserebogár pajorok odacsalogathatják a vakondot a kertbe
A lótücsök (lóbogár) is veszélyes ellenfél a kertben: egy felnőtt egyed akár száz tojást is képes lerakni egy szezonban és a következő évben pedig már pusztítják is a gyepet. Ha nem védekezünk a betolakodók ellen, akkor csaliként jelen vannak a vakondok számára. Ebből is látszik, hogy attól még, hogy a vakond esetleg nem jön be a kertbe, más betolakodók is el tudják pusztítani a gyepet.
Éppen ezért azt tanácsolom, hogy fektessünk nagyobb hangsúlyt arra, hogy biológiai módszerekkel, környezettudatosan gondolkodva ápoljuk a kertet!Í gy a gyep is gyönyörű marad, és a vakondot is távol lehet tartani. A vakondháló a legtöbb esetben ugyanis csak hamis biztonságérzetet kelt, önmagában nem védi meg a gyepet attól, hogy tönkremenjen.
Molnár Éva, füvesasszony
kertfuvesites.hu
