-
Értékesítő
-
Óvodapedagógus
-
Asszisztens
-
Kőműves
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
takarító
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Teherautó / pótkocsi szerelő
2024. 11. 20
-
Eladó - Webshop Eladó / Ügyfélszolgálatos
2024. 11. 20
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Brand Marketing & Content Specialist (Részmunkaidős)
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Egyre többen nevelnek palántát kerti föld helyett például a tőzegalapú tápkockákban Nem ok nélkül. Mutatjuk, miért!
Tőzeg vagy kertiföld?
A tőzeg megközelítően ideális levegő-víz-szilárdfázis arányt biztosít a gyökerek számára. A nedvességet sokáig megtartja, így nem kell tartani attól, hogy a palánták gyorsan kiszáradnak. Hasonlóan a vízhez, a tápanyagokat is megköti, nem mosódnak ki az öntözések alkalmával a cserépből vagy a tápkockából. Mentes minden kórokozótól és kártevőtől, továbbá a növényre nézve minden toxikus anyagtól, amelyek más földkeverékekben előfordulhatnak.
Paprikamag csíráztatása otthon: ezzel az egyszerű módszerrel sokkal könnyebb
Palánta nevelése tőzegben
Mivel a tőzegek tápanyagokat gyakorlatilag nem tartalmaznak, legalábbis annyit nem amennyi a növények számára meghatározó lenne, dúsításukról valamilyen módon gondoskodni kell. Ez lehetséges lassított hatású műtrágyák bekeverésével, folyamatos tápoldatozással, vagy a kétféle módszer kombinálásával. Nem lehetséges viszont a kistömegű gyökérrögzítő közeg miatt olyan mennyiségű, könnyen felvehető műtrágyával bekeveréskor úgy feltölteni, hogy az a palántaneveléshez szükséges teljes tápanyag-szükségletet fedezze, mert a gyökereket megégetné.
Lassított hatású műtrágyák a tőzeghez keverve
Elterjedtebb és egyszerűbb módszer az ún. lassított hatású műtrágyák használata. A kereskedelemben kapható, ilyen célra kifejlesztett tartós hatású vagy retardált műtrágyákat bekeverik a tőzegbe, és szükség szerint más műtrágyákkal is feltöltik. Kiegészítéshez elsősorban szuperfoszfát műtrágyát kell használni, mert a tőzeg a foszfort erősen megköti, ugyanakkor a palántáknak nagy a foszforigénye. Ezért a lassított műtrágyákon kívül további 2-4 kg/m3 szuperfoszfátot is célszerű kiegészítésként adni.
Hogyan használjuk a tápoldatot?
A külföldi kertészetekben gyakrabban alkalmazott, technikailag sokkal nagyobb felkészültséget és sokkal pontosabb adagolást igényel a folyamatos tápoldatozás. Ennek során - napjában többször is - híg tápoldattal (0,1-0,2 %) öntözik a növényeket a tűzdeléstől a kiültetésig. Ilyen célra a magas foszfortartalmú tápoldat trágyák a jók, amelyek vízben gyorsan oldódnak és a növények számára könnyen felvehetőek.
Mi az a kombinált módszer a földkeverék elkészítésénél?
A kombinált módszer azt jelenti, hogy a lassított hatású műtrágyákból kevesebbet kevernek a tőzeghez, és a hiányzó tápanyagokat tápoldat formájában adják. Főleg a tenyészidő végén adnak több tápoldatot, amikor a palánták tápanyagigénye jelentősen megnő. Szaporítóföldek esetében - a jobb csírázás érdekében - célszerű egészen alacsony tápanyagszintet tartani, és csak a kelés után tápoldatozni. Csírázást követően a tápoldatot - a vízhez hasonlóan - a mindenkori fény- és hóviszonyoknak megfelelően adagoljuk.
Hogyan ültessük ki növényeinket?
A kiültetést megelőző napokban előfordul, hogy tápanyag kiegészítésre van szüksége a növényeknek még azokban a tápkockákban is, amelyeket induláskor lassított hatású műtrágyával az előírás szerint feltöltöttünk. Ilyenkor, a növény fejlettsége és a tápkocka méretétől függően, napos időben 3-5 liter/m2, borús időben 1-3 liter/m2 mennyiségű tápoldatot adjunk. Esetleg napos időben a tápoldatot ne egyszerre, hanem két-három alkalomra megosztva juttassuk ki, szükség szerint vízzel is öntözzünk. Míg télen a tápoldatot töményebbre készítsük (0,2%) - nem nyúlnak meg annyira a palánták -, addig késő tavasszal hígabb oldatot használjunk (0,1%). A palánták közül a paradicsom és a káposztafélék jobban tűrik a magasabb tápanyag-koncentrációt, az uborka, a paprika és a saláta érzékenyebb rá.
Tipp:
Az alacsony kémhatású rostos tőzegek esetében, mindig keverjünk valamilyen meszet is a tápkockaföldhöz. Ez lehetőleg apró szemcséjű (1-2 mm) égetett mész vagy mészkőpor legyen, amelyből 2-3 kg/m3 is adható attól függően, hogy mennyi a tőzeg kémhatása.
Tőzeg helyett: mire jó a kókuszrosttégla?
Ha csak a saját kertünkbe szeretnénk palántákat nevelni, akkor a legegyszerűbb palántaföldet vásárolnunk. Ha a földkeverékbe még egy kókuszrostot is keverünk, akkor azzal is javítjuk a palántaföld szerkezetét. A kókuszrost a saját tömegüknél körülbelül nyolcszor több vizet képes felvenni és megtartani..
Ha kókuszrost is van keverve a palántaföldbe, akkor például abban az esetben, ha véletlen túlöntözzük a magoncokat, akkor az ültetőközeg nem tömörödik be, és a gyökerek kapnak levegőt. Ha meg éppen kevesebb vizet kapnak, akkor sincsen gond, hiszen a kókuszrost remekül köti meg a vizet, így a magoncok nem fognak kiszáradni. Fontos, hogy a kókuszrosttéglát a bekeverése előtt vízben kell áztatni, majd utána kell hozzákeverni a palántaföldhöz.