Így gondozd a kerti, futó, angol és az illatos muskátlit

Kedvenc balkonnövényünk, a muskátli dél-afrikai származású, Fokföldről érkezett Európába az 1700-as évek közepén. Évszázadok óta rendkívül népszerű a kertészek és a virágkedvelők körében egyaránt.  Három évszázadnyi történelme során közel 10 000 fajtája jelent meg és tűnt el a néhány éven belül a piacról. Különleges muskátli fajták itt>>

Neve a görög pelargos-szóból származik, ami gólyát jelent. A gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozik, emlékeztetve a muskátli termésének hosszúkás formájára, ami olyan, mint a gólya csőre.

Az alábbi csoportosítással megpróbáljuk leegyszerűsítve bemutatni a muskátlik népes nemzetségét:

Kerti muskátli - Pelargonium zonale hibridek

Kedvenc balkonnövényünk, a kerti muskátli robosztus habitusú, 20-80 cm magas tobbszörösen elágazódó, fásodó szárú, az évek alatt félcserjévé fejlődő balkonnövényünk. Levelei karéjos kerek vese formájú egy sötétebb, patkó alakú mintázzattal a közepén. A kerti muskátli virágzata nagyméretű, egyszerű vagy néha telt, piros, rózsaszín, lila vagy fehér színű.

Ez a faj alkalmas leginkább erkélyládába, cserébe, teraszra. Szélvédett, napos helyen díszlenek a legszebben.

Kerti muskátlinál még mindig a piros a legkedveltebb árnyalat, őt követi a rózsaszín és a fehér (Fotók: floradania.dk)

Nagyvirágú (vagy angol) muskátli - Pelargonium grandiflorum hibridek

A kerti muskátlinál kényesebb a nagyvirágú muskátli, rövidebb a virágzási ideje és a termesztése sem olyan könnyű.  Hűvösebb helyen, 8-10 °C-on telel át.

A törzse erősen ágas, hajtásai fásulnak tőben. Levelei kerekdedek, durva tapintásúak, szélük fogazzott. Virágai nagyok, 5-7 cm átmerőjüek, színük ugyancsak fehér, rózsás-levendulás árnyalatúak, az alapszíntől eltérő sötétebb folttal a közepükön.

Talaját tartsuk egyenletesen nedvesen, de a pangó vizet kerüljük, mert gyökérrothadást okozhat. Ugyancsak a napos fekvést kedveli, de a déli órák tűző napsütését ahogy mi sem, az angol muskátli sem jól viseli.

(Fotók: floradania.dk)

Futómuskátli (vagy borostyánlevelű muskátli) - Pelargonium peltatum

A futómuskátli levele nagyon hasonlít a borostyánéhoz, szélei fodrosak, színe sötét, fényes csillogású, állaga húsos. Szára vékony, könnyel lehajló, csüngő alkata miatt, ezért balkonládába vagy ámpolnanövénynek kiváló.  Virágai 4-5 cm pártjával egyszerű vagy teltvirágúak, egyszínű vagy kétszínű (fehér, rózsaszín, piros) szirmaival nagyon látványosak.

Ahhoz, hogy buján virágozzon, több vizet és tápanyagot igényel, mint az előző két faj, de azért két öntözés között hagyjuk, hogy földje kicsit megszikkadjon.

Illatos muskátli - Pelargonium graveolens; P. crispum, P. fragrans

Illatos muskátlik közé több faj egyedei is tartoznak, közös jellemzőjük, hogy üde, zsenge leveleiket ha megérintjük, fűszeres, gyakran citrusos illatot árasztanak, amely a különböző fajoknál/fajtáknál más és más (rózsa, citrom, alma) lehet. Leveleik gyakran erősen szeldeltek, van több fehér-sárga tarka levelű nemesített válaozatuk. Vékonyabb leveleik miatt kevésbé viselik a déli tűző napot, illetve kevésbé tolerálják a szárazságot is. Ha leveleik lankadnak, több vizet és tápoldatot igényelnek.

(Fotók: floradania.dk)

A muskátli gondozása

Hőigény: vegetációs időben átlagos meleg, télen: 10-15°C

Fényigény: fényigényes növények, fontos, hogy közvetlen napfényt is kapjanak; a kerti - és futómuskátli a lehető legtöbbet, az angol és illatos muskátlikat a déli tűző naptól érdemes védeni.

Vízigénye: Vízigényes növényed, alaposan öntözzük meg, majd hagyjuk, hogy két locsolás között a földje kiszáradjon. Kerüljük a túlöntözést. Télen, hűvös viszonyok között elég, ha éppen csak nedves a földje. A muskátli öntözéséről bővebben itt olvashatsz>>

Átültetés, ifjítás: kora tavasszal ültessük át,  érdemes megfiatalítanunk, dugványoznunk is. Eljött a muskátli fiatalításának ideje>>

A muskátli betegsége és kártevői

Vírusbetegségek: levélfoltosságot okozó vírusok, melyet szúró-szívó szájszervű kártevők terjesztenek

Baktériumos betegségek:

• Xanthomonas pelargonii; a muskátli legjelentősebb betegsége

Gombás betegségek:

• Muskátlirozsda (Puccinia pelargonii-zonalis) - csak a kerti muskátlin fordul elő, sárga rozsdafoltok a levélen
• A dugványoknál szárrothadás okozó Pytium sp.
• Szürkepenész (Botrytis cinerea) - a leveleken és az elnyílt virágokon barna elhalást okoz, párás, fényszegény viszonyok között fordul elő
• Bővebben: Harc a muskátli kórokozói ellen>>

Állati kártevők:

• Üvegházi molytetű (Trialeuroides vaporariorum): a levél fonákán szívogat, mézharmat és korompenész telepedhet meg a nyomán; a futómuskátli kevsésbé, az angol muskátli különösen fogékény rá
• Levéltetvek
• Atkák
• Bagolypille hernyói
• Bővebben: Ezekre a kártevőkre készülj, ha muskátlit nevelsz>>

Élettani rendellenességek:

• Vízkórság: túlöntözött viszonyok és magas pára mellett vízzel teli óriássejtek jelennek meg a leveleken
• Korai sziromhullás: sokk-hatásra idő előtt elveszítik a sziomleveleiket (hirtelen hőmérsékletváltozás, szárazság után hirtelen beöntözés)