
Az Isten homlokaként emlegetett Hortobágy hazánk első és legnagyobb nemzeti parkja. Miért lett a pusztaság a világörökség része? Videó.
A Hortobágyi Nemzeti Park az eurázsiai hatalmas füves puszták legnyugatibb fekvésű előőrse, amit a Tisza és mellékfolyói formáltak síksággá.
Fél percben így néz ki:
[box:video:hortobagy_promo]
(A videó lejátszásához gyors internetkapcsolat és friss flash-lejátszó szükséges. Kapcsold be a hangszórókat, vidd a kurzort a fenti képernyő fölé és kattints a bal alsó sarokban megjelenő lejátszás-gombra. Dőlj hátra - mozi van!)
A látszólagos egyhangúságot a pusztából kiemelkedő kurgánok vagy ismertebb néven kunhalmok, az egykori nomád pásztorok halomsírjai bontják meg. De az avatott szemnek változatos a felszín: a pusztát szikes foltok, rétek, folyómedrek, természetes és mesterséges vizes élőhelyek, nádasok, időszakos vízgyülemek, ártéri erdők, holtágak tarkítják.
A nemzeti park egynegyedét vizes élőhelyek borítják, ennek köszönhetően vált Európa egyik legnagyobb madármenedékévé (több mint 340 madárfaj előfordulásáról vannak feljegyzések), amiért a Ramsai Egyezmény nemzetközi oltalomban részesítette.
Madárkülönlegességei a bennszülött szikiparcsírta, a magas fűben költő túzok, a csíkosfejű nádiposzáta, a szikes foltokon élő székicsér vagy az ősszel csapatosan vonuló darvak és vadludak.
HORTOBÁGYI NEMZETI PARK |
Alapítás éve: 1973 |