Fél perc videóutazás: Hortobágyi Nemzeti Park

Fél perc videóutazás: Hortobágyi Nemzeti Park
Az Isten homlokaként emlegetett Hortobágy hazánk első és legnagyobb nemzeti parkja. Miért lett a pusztaság a világörökség része? Videó. 

A Hortobágyi Nemzeti Park az eurázsiai hatalmas füves puszták legnyugatibb fekvésű előőrse, amit a Tisza és mellékfolyói formáltak síksággá.

Fél percben így néz ki:

(A videó lejátszásához gyors internetkapcsolat és friss flash-lejátszó szükséges. Kapcsold be a hangszórókat, vidd a kurzort a fenti képernyő fölé és kattints a bal alsó sarokban megjelenő lejátszás-gombra. Dőlj hátra - mozi van!)

A látszólagos egyhangúságot a pusztából kiemelkedő kurgánok vagy ismertebb néven kunhalmok, az egykori nomád pásztorok halomsírjai bontják meg. De az avatott szemnek változatos a felszín: a pusztát szikes foltok, rétek, folyómedrek, természetes és mesterséges vizes élőhelyek, nádasok, időszakos vízgyülemek, ártéri erdők, holtágak tarkítják.

A nemzeti park egynegyedét vizes élőhelyek borítják, ennek köszönhetően vált Európa egyik legnagyobb madármenedékévé (több mint 340 madárfaj előfordulásáról vannak feljegyzések), amiért a Ramsai Egyezmény nemzetközi oltalomban részesítette.

Madárkülönlegességei a bennszülött szikiparcsírta, a magas fűben költő túzok, a csíkosfejű nádiposzáta, a szikes foltokon élő székicsér vagy az ősszel csapatosan vonuló darvak és vadludak.

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK

Alapítás éve: 1973
Területe: 82 000 hektár
Védett és fokozottan védett bennszülött növényfajok:
magyar sóballa (Suaeda maritima), magyar sóvirág (Limonium gmellinii subsp. hungarica), kisfészkű aszat (Cirsium brachydactyla), sziki kányafű (Rorippa sylvestris subsp. kerneri), debreceni torma (Armoracia macrocarpa), tiszaparti margitvirág (Chrysanthemum sarotinum),
Bioszféra rezervátum (1973), Ramsari Egyezmény által elismert vízimadár-élőhely (1979), UNESCO világörökség (1999)

értékelés