Mit kell tudni a császárpingvinről?
Elég ránézni egy kis totyogós pingvinre ahhoz, hogy azonnal mosolyora húzódjon a szád. Az alábbi cikkben a császárpingvinről tudhatsz meg néhány információt. RÉSZLETEK
Tisztelt Édenkert, Örömmel olvastam az égerlevelű fanyarka termesztéséről szóló cikket. Sajnos erről a növényről nincs sok irodalom. A szaporításról kérdeznék. Magot még nem érlel, tősarja nincs. Bujtatással próbálkoztam, de nem ment. Hogy kell fás dugványról szaporítani,és mikor ? Ugyanez a kérdésem a praline hegyi körtével is és a Schisandrával is. A Praline rózsafélékhez tartozik. Tettem már ágat vízbe, bujtattam, dugványoztam semmi. A Schisandra-t csak dugványoztam. Gyönyörű hajtásokat eresztett és utána semmi. Lehet hogy az idő volt rossz, mert a nyárvégén szaporítottam mindegyiket. Köszönöm: Halmy Péter
Kedves Halmy Péter! A fás dugványozás egy egyszerű vegetatív szaporítási mód. Előnye, hogy biztosan fajta azonos utódot kapunk, mert ugyanannyi kromoszóma van a dugványban is, mint az anyanövényben. Fás dugványozással szaporítják a ribiszkefajtákat és egyes gyümölcsfa alanyokat (myrobalan, birs). A dugványszedés időszaka lombhullástól az első fagyok beálltáig tart, de a fagytűrő fajokat, fajtákat még januárban is lehet szedni. Szedés után a dugványanyagot kötegeljük, címkézzük, nyirkos homokba vermeljük és a felhasználásig tároljuk. A dugványok méretre vágása a szedés után közvetlenül vagy a tél folyamán történik, de az eredés szempontjából előnyösebb az azonnali feldolgozás. A fásdugványok hossza általában 15-30 cm közötti, így egy jól fejlett vesszőből 2-3 dugvány is készíthető. A fás dugványok dugványozására sor kerülhet ősszel, legkésőbb október végéig (hogy legyen idő a gyökeresedés megindulására), vagy pedig tavasszal, amikor a talaj felső rétegei már elérték a 10 °C-ot.