Hogyan hajtassam a leandert?

Mikor kell a leanderről és kínai rózsáról hajtást venni?  mert nem tudom és amiket vet azok pedig nem fogattak meg. miért? A muskátli dugványokat lehet meleg szoba is taron télen mert nincsen másik helyiség milyen agyakra kell őket locsolni és mikor kell őket tavasszal vissza vágni.

Most szedtem ezek a dugványka és elültetem őket megfelelő a a cserép, a dugvány jo vagy rosz

Kedves Érdeklődő.

A kérdése elég yakori, így cikkeket írtunk róla:

leander őszi metszés, teletetés:
http://www.edenkert.hu/profi-kertesz/aktualis-kerti-munkak/leander-metszese-visszavagasa-teleltetese/4942/

Dugványok teleltetése (muskátli, fukszia):
http://www.edenkert.hu/profi-kertesz/aktualis-kerti-munkak/dugvanyok-teleltetese/4891/

Leander hajtatása:

Hajtásokat vághatunk a növények bármely részéről. A tőről, szárról szedett fiatal hajtás valószínűleg később kezd virágozni, mint egy már virágzó ágvégről metszett. Lehet teljesen zöld, legjobb a félfás, de ha egy egészen fás ágat teszünk vízbe az is általában kigyökerezik, de a tapasztalatok szerint ez meglehetősen fajtafüggő. Többnyire a tavaszi metszésnél létrejött nyesedékből szaporítunk, de szükség esetén bármikor vághatunk hajtatni való ágakat, azért főleg nyáron tegyük ezt. Legkésőbb augusztus közepéig próbálkozzunk, mert az a legfontosabb, hogy a hajtásoknak legyen idejük még a tél beállta előtt megfelelő gyökérzetet növeszteni a teleltetési időszak átvészeléséhez. Persze különlegesen gondos tartás mellett késő ősszel, de esetleg még télen is lehet meleg helyen hajtatni (de ezt még nem próbáltuk). A levágott hajtások vízbe kerülő részéről vágjuk le a leveleket a rothadás, penészedés elkerülése miatt. A hajtásvég lehetőleg egy levélcsomó alatt 0,5-1 cm.-el végződjék, ugyanis ezek az úgynevezett "nódusok" sokkal intenzívebben gyökeresednek, mint a csupasz szárrészek. Javasolható még ezenkívül a hajtásvég ferde bemetszése a nagyobb vágási felület miatt. A hajtás nagyságával arányos méretű üvegbe tegyük őket. Korábban javasoltam, hogy mert a gyökerek a hajtás legalján is előbújhatnak, érdemes szűkebb szájú üveget használni és úgy beletenni a hajtást, hogy ne érjen a szár egészen az üveg aljáig. Most, ahogy a mellékelt képet nézem úgy gondolom, hogy mégsem olyan jó az ötlet, mert így a lefelé növő gyökerekkel sokkal nehezebb elültetni a hajtásunkat, úgyhogy nőjenek azok a gyökérkék inkább oldalra terjeszkedve, tehát érjen le nyugodtan a szár az üveg aljáig!

Érdemes sötét üveget használni, gyógyszerest, söröst, mert a sötét színű üveg a nap sugarait magába szívja és ezáltal a jóval melegebb víz gyorsítja a gyökeresedési folyamatot.

Felmerült a gyökereztető hormon (Incit) használata, arra figyelni kell, hogy a megfelelő hormont használjuk a megfelelő hajtáshoz, azt figyelembe véve, hogy zöld, félfás vagy fás a hajtásunk. Azért ennek van némi kockázata, néha előfordul, hogy szinte "felrobban" a száracska. Talán elegendő csak a vízbe tenni egy késhegynyi hormont, így is használhat, de többnyire a vizes szárat dugjuk bele a hormonba, fél órát szárítjuk és aztán tesszük a vízbe..., hát csak óvatosan, ez is olyan, mint a leander összes tulajdonsága, változó!

Figyeljünk nagyon, hogy ki ne fogyjon a vizük, de ne húzgáljuk ki őket idő előtt az üvegből, mert a kis fehér gyökerek nagyon törékenyek és a visszahelyezésnél letörhetnek. Viszont attól ne féljünk, hogy a szűkebb szájú üvegből kihúzva az időközben nagyra nőtt gyökerek letörnek, mert ez nem nagyon szokott előfordulni, hiszen hajlékonyak, de visszatenni őket már kockázatos. Az üvegeket lehetőleg meleg helyen tartsuk, esetleg gyenge napon, akár kinn a szabadban, akár benn a lakásban. Általában a konyha ideális, ott  szem előtt vannak. Sokan tűző napon tartják, az elég fura, mert szinte főnek a vízben a hajtások, de olykor sikeres ez a tevékenység is.

A gyökerezésre való hajlandóság is nagyon változó a leanderfajták között, általában a ritkább fajták nehezebben eredenek meg, nyílván ezért is ritkábbak. Felmerült az a kérdés is, hogy milyen vízbe tegyük a hajtásokat, hogy esetleg a természetesebb kútvíz alkalmasabb, mint a klóros csapvíz. Nincsenek perdöntő bizonyítékok egyik vagy másik mellett, ami előny az adott esetben hátrány is lehet, pl. a természetes vízben talán jobb a növényben, de könnyebben beindulhat a rothadási folyamat.

Ha netán azt látjuk, hogy az üvegben lévő víz zavaros, esetleg a hajtás vége kezd barnulni, akkor a vízcsere és a barna rész levágása még segíthet. Addig vágjuk vissza a hajtást, amíg a közepén lévő rész fehér nem lesz, ha ez a rész végig barna, akkor valószínűleg nem fog kihajtani, mert már károsodott az anyagcsere folyamatot végző része. Nagyon fontos még arra is figyelnünk, nincsenek-e kártevők a hajtáson. A pajzstetűt könnyen eltávolíthatjuk törléssel, mosással, a levéltetű is jól látható, eltávolítható. Ilyenkor is a legnagyobb veszélyt az atkák jelentik, amik meglehetősen észrevétlenek, a meleg, zárt helyiségekban vagy kinn a fal mellett könnyen szaporodnak és gyakran már késő, mikor felfedezzük őket. De folyamatos odafigyeléssel ez sem okozhat problémát. Az atkák jelenlétének felismerését a kártevőknél már ismertettem, kezdetben fehér pöttyök a levélen, később az egész levél elszíntelenedése, a pókhálószerűség megjelenése. Ha felfedezünk ilyesmit, akkor ebben az esetben a gyakori lemosás ajánlható, ami nem nehéz, hiszen a csap alatt akár az üvegből kivéve, akár benne tartva könnyen megoldható. Fokozottan figyeljünk a levelek aljára, és több napon át mossuk őket. Permetezni hajtást nem ajánlatos, de nem is tilos, általános permetezésnél érdemes nekik is adni néhány fujást. A profi kertészek persze nem ilyen üveges módszerrel dolgoznak, hanem tálcákba perlitet raknak és abba tűzik a valószínűleg valamivel kezelt szárakat, itt is vízben állnak, és a perlitben szabadon nöhetnek a gyökerek.