-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Asszisztens
-
takarító
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Értékesítő
-
Óvodapedagógus
-
karbantartó
-
Teherautó / pótkocsi szerelő
2024. 11. 20
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Brand Marketing & Content Specialist (Részmunkaidős)
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Számos más iparághoz hasonlóan az építőipar is rengeteg változáson esett át az elmúlt időszakban, köszönhetően elsősorban a technológia fejlődésének. Elég ha csak a YouTube videókon is látható óriási épületekre gondolsz, amelyeket a legkorszerűbb 3D nyomtatási technológiával készítenek. Ez igen látványos, noha ugyanakkor egyelőre költséges megoldás.
Ezzel szemben, a különböző útmutatók és hozzáférhető eszközök segítségével, amilyen például a betonsablon, ha van némi kézügyességed, te magad is megoldhatod az otthoni betonozást, esetleg ismerősök segítségét kérve, akik már foglalkoztak ilyesmivel.
Persze, itt is vannak különbségek, amikre érdemes lehet odafigyelni. Mert, míg például egy udvarrész lebetonozása gond nélkül elvégezhető csináld magad alapon, addig egy beton támfal felépítése már komolyabb szakértelmet igényel. A támfalnak az építkezés során fontos funkciója van, ha nem megfelelő minőségben készül el, az balesetveszélyt is okozhat, éppen ezért ezt érdemesebb mesterekre bízni.
Egy kis betontörténelem
A beton, mint építészeti alapanyag használata sokkal hosszabb múltra tekint vissza, mint gondolnád, ugyanis már az ókori Rómában is használatban volt. A rómaiak egy olyan elegyet használtak utak, vízvezetékek és fürdők építésére, amelyek szilíciumot és alumíniumot tartalmaztak. Erre a leglátványosabb, legigényesebb példa a Pantheon kupolája, amely a terhelés érdekében a közepétől a szélek felé haladva vékonyodik folyamatosan.
Az újabb korban Bry Higgins nevét érdemes megemlíteni, aki 1779-ben szabadalmaztatta a stukkó jellegű vakolatot, amelynek az alapja hidratált cement volt. John Smeaten a kiégetett víz szilárdulását vizsgálta vízzel keverve és azt kutatta, hogyan lehet szilárd megoldást találni. Kísérletei eredményeiből kiindulva építette újra a cornwalli világítótornyot.
A betont nagy mennyiségben első alkalommal a West Indian Dokk nevet viselő angol kikötő építésénél használták 1800-ban.
A 19. század a beton, mint építészeti alapanyag széleskörű elterjedését hozta. 1812 és 16 között épült fel az első olyan betonszerkezetű híd, amely vasalás nélkül készült. Erre a francia Souillacban került sor.
Joseph Asdin 1824-ben szabadalmaztatta a ma is ismert és használt Portland cementet, amely fontos alapanyaga a betonozásnak. A nevét a Portland környékén fejtett építési kőről kapta, ezt őrülték ugyanis finomra.
A beton előnyei
Nyilván nem véletlen, hogy a beton, mint alapanyag ennyire széles körben elterjedt. Ennek számos oka van, amelyek közül első helyen a tartósságot érdemes megemlíteni. A tapasztalatok szerint a beton kifejezetten hosszú élettartammal rendelkezik, olyannyira, hogy néha még a felújításra váró, elbontandó betonelemek eltávolítása is gondot okoz.
A beton felhasználhatóságát növeli az is, hogy kompatibilis az acéllal és a két anyag kombinálásával, vagyis a betonba helyezett acélbetétekkel vasbeton készíthető. Ennek köszönhetően az anyag a nyomás mellett a húzó és hajlító terhelést is képes elviselni.
A beton gazdaságosan használható, ha azt formába öntöd, ugyanis ilyen módon lehetséges azt formázni is, vagyis megteheted, hogy az elkészült betonformát a terheléshez igazítod.
Ami pedig az elterjedésének, népszerűségének egyik legfőbb eredete, az a hozzá felhasznált alapanyagok hozzáférhetőségében rejlik. Ráadásul az olyan anyagok, mint a homok, vagy a sóder nem is költségesek. Olyannyira, hogy bizonyos esetekben például homokot akár a hátsó udvarban is találhatsz, akkor pedig költeni sem kell rá.