Mikor érdemes bekapcsolni a fűtést?

Több féle iskola van arra nézvést, hogy mikortól érdemes fűteni a házat. Építészeti, anyagi és komfort szempontok is szerepet játszanak ebben a kérdésben. Az építészeti kérdés, hogy mi az, ami jót tesz a falszerkezetnek? A falazat azon túl, hogy statikai szerepe van, ki van téve a folyamatos hőmérséklet különbségeknek. Vagyis ha kint hideg van, viszont a falazat belső oldalát melegen tartjuk, ellenben amennyiben kint forróság van, igyekszünk a belső oldalt lehűteni. Ez a nagy hőingadozás nem tesz jót a falazatnak, ezért ha az építészeti szempontot vesszük figyelembe, akkor célszerű egy temperáló fűtéssel kb. 20 fokon tartani az épületet már akkor is, amikor nem köszöntött be a zimankó. Ha egyik pillanatról a másikra fűteni kezdünk a nagy hidegben, rosszat teszünk a falazatnak.

A fűtési szezon felől nézve persze az sem mindegy, hogy milyen mértékben van szigetelve a házunk. Van-e szigetelés a homlokzaton, lábazaton, szigetelve van-e a födém vagy tetőtér esetén a tető?

Miért fontos a szigetelés a fűtési szezonban? Hogyan növeli a megfelelő szigetelés az ingatlan értékét?

Ha megcsináljuk vagy megcsináltatjuk a homlokzati szigetelést, a lábazati szigetelést és a tető vagy a födém szigetelését, akkor már komoly lépést tettünk az ingatlan értékének növelése terén is. Ha csak a födémszigetelés hiányzik, akkor azt gyorsan és hatékonyan pótolhatjuk akár télen is.

Az is lényeges, hogy a megfelelő sorrendben kerüljön fel a szigetelés. Természetesen a sorrendbe beleszólhatnak az időjárási körülmények is, télen nem tudjuk elvégezni a homlokzat és a lábazat szigetelését, pedig ott van a legnagyobb hőveszteség (kb. 35-40 %). A födémen keresztül 20-25 %, a lábazaton és a padlón 10-10 % hőenergiát veszít az épület. A nyílászárókon szintén 10-15 %-ot veszíthetünk.

Ha épületek hőszigetelésében gondolkodunk, egyszerre több cél is lebeghet a szemünk előtt, de vegyük sorra a legfontosabbakat: kevesebb energiát akarunk használni, hogy kevesebbet fizessünk, és hogy kisebb legyen az épület károsanyag kibocsátása. Növelni akarjuk a komfortérzetünket, télen így kevésbé fázunk, nyáron nem lesz annyira melegünk. Emellett megszüntetjük a hőhidakat, így elkerülhetjük a penészedést, ráadásul növeljük az ingatlan értékét.

Mikor érdemes fújható szigetelésben gondolkozni?

A födém-, a tetőtér- vagy a tetőszigetelésnél van néhány eset, amikor a hagyományos szigetelést csak nehezen vagy egyáltalán nem lehet alkalmazni. Ilyenkor érvényesül a fújható hőszigetelések óriási előnye, mégpedig hogy résmentes szigetelést biztosítanak, nehezen elérhető helyekre tökéletesen alkalmazhatóak mint pl. tetőzugok. Ha a padláson sok a beugró, cikk-cakk, kémények helyezkednek el, vagy gépészeti szigeteléssel ellátott födémmel van dolgunk, nem lehet szakszerűen alkalmazni hagyományos táblás vagy tekercses szigetelőanyagot. Kiválóan alkalmazható a fújható szigetelés akkor, ha nehezen elérhető vagy nem terhelhető padlásfödémeket kell szigetelnünk (pl. borított fafödémek vagy a könnyűszerkezetes házak).

Szeglemezes tető esetében is nyerő a fújható szigetelés, a tetőtérben is hézagmentesen dolgozhatunk, a legkisebb résbe is bejut és használatával elkerülhető a bontás ha már meglévő szerkezetbe kell fújni.

Gyors, tiszta, hulladék nélküli munka vár ránk, ha belevágunk a fújható szigetelésbe. Választhatunk üveggyapot, kőzetgyapot, polisztirol gyöngy, cellulóz, purhab, kender, farost anyagokból.

Válasszunk profi kivitelezőt

A homlokzati szigetelésnél is komoly hangsúly kerül a kivitelezésre. Az anyag minősége, vastagsága is lényeges, de az is fontos, hogy hozzáértő, precíz szakemberrel végeztessük el a szükséges munkálatokat. Van néhány pont, ami kritikus lehet, a szerkezeti elemek illeszkedésénél (jellemzően a födém és a homlokzat találkozásánál) szokott kimaradni a szigetelés, előfordul, hogy vékonyabb anyaggal oldják meg. Mind a két esetben kellemetlen folyamatok indulhatnak meg, a hő ezeken a pontokon igyekszik eltávozni az épületből, penészfoltok keletkeznek a falon és a szigetelés hatékonysága romlik.

Nemcsak a hatályos építésügyi szabályok határozzák meg, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az épületszerkezetnek, építőanyagnak, ez a ház komfortos használata és az energiatakarékos használat szempontjából is nagyon lényeges kérdés. Érdemes előzetesen utánajárni, hogy melyik anyagnak milyen adottságai vannak!

A kivitelezés során nagyon fontos, hogy ne térjünk el az előzetesen meghatározott építőanyagtól (pl. csak a megfelelő vastagságú, minőségű homlokzati szigetelést engedjük feltenni a homlokzatra!), ha mégis más anyaggal kellene tovább dolgozni, mindenképp egyeztessünk az energetikus szakértőnkkel, tervezőnkkel!

Amennyiben szükséges, cseréljük le a nyílászárókat

A szigetelésen túl még rendkívül fontos, hogy a nyílászárók is rendben legyenek, vagyis megfelelő módon szigeteljenek. Ökölszabály, hogy 25 évente érdemes lecserélni az ablakokat, ajtókat, ennyi idő alatt már elkorhadnak, elhasználódnak a régi fa nyílászárók. A korszerű műanyag nyílászárók ennél több időt is kibírnak.

Automatizáljuk a fűtéstechnikát

A fűtésünk akkor fog gazdaságosan üzemelni, ha a fűtés nem megy folyamatosan, illetve nem csak attól függ az üzemelése, hogy mi mikor kapcsoljuk ki és be. Fontos a megfelelő automatika, hogy csak abban az esetben kezdjen fűteni a rendszer, amikor bizonyos hőfok alá esik a hőmérséklet. Ezzel a módszerrel be tudjuk állítani a temperáláshoz szükséges hőmérsékletet is. Szabályozás nélkül viszont egyik fűtésrendszer sem tud gazdaságosan üzemelni.