Terasz, mint életmód - látogatóban egy kamaraerdei egykori Kádár-kockában

A jól megtervezett terasz nem csak az adott épület bővítménye lehet, hanem annál sokkal több. A ház lakóinak életmódját, szokásrendszerét és alkotókedvét is pozitívan befolyásolva, valóságos „kreatív lavinát” is elindíthat, ahogy az vendéglátóink esetében történt.

Adott volt egy hetvenes évekbeli téglaház Kamaraerdőn, melyet a háziak bővítéssel, tetőtér beépítéssel és egy jól átgondolt teraszrendszerrel alakítottak a maguk igényeire. A bővítményben a hátsókert felé fordított fűtött télikert és az abból nyíló fedett terasz szerepel, az épület szervült részeként.

A kert végében egy műhely is helyet kapott Liza, a vasszobrász háziasszony munkáinak. Az utca felől egy rusztikus fallal és grillkemencével épült nyitott terasz fogadja az ide érkezőket. Az alábbiakban ezt a fordulatos folyamatot követhetjük a háziasszony tolmácsolásában, inspiráló történetként:

Kockából otthon

-„Sosem lesz a házunk, a kertünk a legújabb divat szerinti, de ennél sokkal fontosabb, hogy a saját otthonunkat teremtettük meg. Minden fát együtt ültettünk, ösvényeket raktunk kőből, tavat ástunk. Szükségünk van a szép tárgyakra, amik bár ellepik a szobákat, de saját lelkük van. S kellenek a műtárgyak is, amiket alkotójuk nagy gondossággal készített, s mi naponta gyönyörködünk bennük”- összegzi az elmúlt évtizedek látható eredményét Liza, a háziasszony, miközben végigvezet szobáikon és a házat körbeölelő teraszrendszeren.

Azonban még élénken emlékszik arra a hetvenes évekbeli jellegtelen kockaházra is, amelyben itt, a Dél-Budai Kamaraerdőn sétálgatva, huszonnyolc évvel ezelőtt meglátta a lehetőséget. Majd meggyőzte kételkedő férjét is, hogy benne igazi családi otthonuk legyen. A több évtizedes folyamatos építkezést és kertrendezést, a szériában felvonuló mestereket, a permanens növénytelepítéseket lassan megszokta három gyermeke is, akik közül ketten már csak vendégségbe járnak haza családjaikkal. A tetőteret ma a legkisebb fiú birtokolja, aki beleszületett Anya otthonszépítő projektjeibe, melyek ma már az unokák szépérzékét is alakítják.

Nyitott teraszból télikert

-„Jó érzés, hogy ma már a gyermekeim gyermekei is otthon vannak itt. Saját fűszerkertet ápolnak, tudják, hogy tavasszal melyik odúban milyen madár fészkel, tudják a kutyák sírhelyeit. Télen a madarakat távcsővel nézegetjük a kerti szobából, majd közösen lerajzoljuk őket… „ – mesél Liza arról a napi rutinról, mely szokások a huszonnyolc négyzetméteres  „üvegfalú szoba” létrejöttével alakultak kedvenc foglalatossággá. Az eredeti épület hátsókert felé néző néhai teraszából eleinte egy klasszikus – tavasztól őszig használatos - fűtetlen télikertet terveztek a nappali megnöveléseként. De végül mégis a fűtési rendszerbe bekapcsolt, teljes értékű szoba mellett döntöttek.

Ma már Liza kedvenc tartózkodási helye ez, ahol valósággá válik a kint és a bent harmóniája, mely inspirálja őt alkotásaiban. Itt található íróasztala, legkedvesebb „gondolkodó fotelje” is, melyből prímán végig pásztázható az egész kert, s benne legújabb beton-és vasszobrai. A dupla rétegű minőségi nyílászárók előtt fűtőszálak fokozzák a komfortérzetet, így a helyet nyugodtan összenyithatták a szomszédos nagyszobával. Északi fekvése miatt nyáron sem érvényesül az üvegház-hatás, viszont a bőven beáramló napfény egészen az épület belsejében kialakított étkezőig hatol. Emellett a szoba lapos tetejét is jól kihasználták: az emeleti önálló lakrész nyitott teraszaként funkcionál, ahonnan csodás kilátás nyílik a szomszédos kertek lombkoronáira.

Malőrből született terasz

A történet további epizódjához hozzá tartozik az az időszak, amikor a hatalmas nyílászárók késedelmes szállítása miatt átmenetileg csak tornácos verandaként működött a helyiség. A családtagok bosszankodás helyett - kihasználva a várakozás hónapjait – egy-egy könyvvel a kézben gyakran ültek ki az esőtől védett, de kellemesen szélfútta fedett alkalmatosságba.

Talán ekkor fogant meg bennük egy újabb terasz gondolata, mely még közelebb hozza számukra az akkor már csodás díszkertté formált ligetet, ahol a végtelen gondoskodásnak köszönhetően számos madárfaj telepedett meg. Liza és a kis unokák nagyjából ötven kilogramm eleséget szórnak el minden télen a szárnyas vendégek jóltartására! Emellett a hobbiból szenvedéllyé vált szobrászat, azaz „nagyi vasnyulai, betonkecskéi és egyéb, izgalmasan rozsdálló lényei” szintén állandó lakók lettek itt, rendhagyó szoborparkot formálva a kertből. Tehát újból beindult a terasz-projekt: a tervezés, a felfordulás, az építkezés!

Nappali a tető alatt

A nyolc éve készült 3o négyzetméteres L-alakú újabb építmény hosszanti oldalait a ház fala és az épített kerítés alkotja, kőoszloppal erősített nyitott oldala a hátsó kert felé néz. Falait egységes stílusban, egy különleges, Bulgáriából származó „mohás kővel” burkolták, mely természetes élő anyagként utánozhatatlanul rusztikus miliőt teremt. Erre a hangulatra az erdélyi mesterek keze munkája, a fenyőgerendákból ácsolt, égetett cseréppel fedett tetőszerkezet erősít rá, stílusosan. Az emeleti szintig magasodó tető szervesen illeszkedik az épület arányaihoz. Síkjába még egy üvegablak is került, hogy természetes fény is jusson a szabadtéri étkezőbe. A járófelületet rusztikusan bordázott, fagyálló terméskő lapokból tervezték, mely rokonságban áll a kert korábban felhúzott sóskúti mészkő kerítésével.

Szinte magától adódott az ötlet, hogy ebbe a vidéki-mediterrán környezetbe csakis fa étkezőbútor kerülhet, vegyítve kényelmes, kárpitozott ülőgarnitúrával. A cél a szabadtéri „szoba-jellegű” helyiség kialakítása volt, melyet végül lakájos skandináv ülőbútorral és egzotikus teakfa székekkel és robusztus asztallal rendeztek be az Aura egzotikus kereskedéstől.

Az illeszkedő kiegészítők mellett itt is felbukkannak a háziasszony vasszobrai, melyek enyhén ipari -retró stílusjegyként tűnnek fel a térben.  Az évek múlásával a család valamennyi tagjának – de főleg Györgynek, a családfőnek - kedvenc helyévé vált ez a kora tavasztól késő őszig funkcionáló terasz, mely a közös étkezések, a délutáni szunyókálás, a gyertyafényes vacsorák hangulatos terepe lett. Miközben a kert növényei is – liánok, fák, mohák - szépen birtokba vették a ház legújabb toldalékát.

A terasz, mint az alkotás terepe

A ház köré megálmodott változatos bővítmények teljesen megváltoztatták a családtagok szokásait, izgalmas helyszínt nyújtva a közösségi programoknak és a csendes elvonulásnak egyaránt.  Ez a kis napi helyváltoztatás kellemes élményt nyújt, akár egy utazás, amellett, hogy a kertet is szervesen bekapcsolja a ház életébe. Emellett a terasz rendhagyó galéria is lehet..  Itt laknak Liza saját ötlete alapján megtervezett - vashulladékból és kiszanált tárgyakból készített - szobrai is, melyek akár a kertbe telepítve, akár szobai dísztárgyként derűt és egyedi stílust visznek a térbe.

Böjtös Kinga

Még több igyönyörű ház, kert és történet a Vizitkártya Facebook-oldalán!