-
Asszisztens
-
Óvodapedagógus
-
Kőműves
-
Értékesítő
-
takarító
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
karbantartó
-
Teherautó / pótkocsi szerelő
2024. 11. 20
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Brand Marketing & Content Specialist (Részmunkaidős)
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Aki testvérek között nőtt fel vagy több gyermeke van, saját tapasztalataiból adódóan is tisztában van azzal, hogy nem lehet elkerülni a testvérek közötti konfliktusokat. Na nem azért, mert olyan rosszak volnának, hanem azért, mert egyrészt még gyerekek, másrészt, mert akik együtt élnek, szükségszerűen szembesülnek konfliktusokkal, legyen szó akár felnőttekről, akár gyerekekről.
A konfliktus tehát normális. Ugyanakkor a felnőtt dolga felismerni és megérteni a gyerekei szükségleteit, fizikailag és érzelmileg egyaránt. A viták hátterében rengeteg dolog állhat, közülük sok olyan, amit még egy felnőtt is nehezen fogalmaz meg maga számára, nemhogy egy gyerek. A szülő önismereti munkája sokat segíthet a konfliktusok kezelésében! A pszichoterápia során tisztázhatja a saját érzéseit és a felmenőitől örökölt mintáit, a testvérekre, testvérkapcsolatokra vonatkozóan.
A szülő soha ne szövetkezzen egyik gyerekével se a másikkal szemben, próbálja megérteni őket és segítse a gyerekeit abban, hogy ki tudják fejezni az érzelmeiket. Tanítsa meg a őket arra, hogy hogyan kezelhetik helyesen a konfliktusaikat, de fogadja el, ha hibáznak! A szülő feladata az is, hogy felismerje a konfliktusok mögött rejlő szükségleteket is.
Szükségletek és okok a viták mögött
Nem szabad megfeledkezni a testi háttérről. Ahogy egy éhes-szomjas felnőtt is feszültebb, ugyanúgy igaz ez a gyerekre. Így aztán ha a gyerek éhes, szomjas, fáradt, álmos, pisilni vagy kakilnia kell, fáj valamije vagy betegség lappang benne, ezek mind-mind felnagyítják a konfliktust.
Szem előtt kell tartani az érzelmi hátteret is, ami lehet például düh, megbántottság, szorongás, megalázottság, félelem, szeretetre vágyás, kapcsolódásra vágyás vagy például szégyen. Az érzelmi háttér, valamint a testvérek kapcsolatában, illetve a családi dinamikában jelentkező jellemző érzések nagyon fontosak, így ezekkel is foglalkozni kell.
Végül persze ott vannak a pillanatnyi okok, amik az aktuális konfliktust kirobbantották, ami lehet például a tulajdon, a terület kérdése, lehet hatalmi kérdés vagy harc a szülői figyelemért, de az unalom is konfliktus kirobbanásához vezethet. Mintha aknamezőn járna, nem igaz?
Mit tegyen a szülő?
Fogadja el, hogy a gyerekek dühösek, fogalmazza is meg! A gyerekeket hallgassa végig, éreztesse velük, hogy ez bizony nem könnyű helyzet. Bízzon abban, hogy meg tudják oldani a helyzetet és hagyja magukra, hogy megpróbálják! Ez Faber 5 lépése, de minden bizonnyal rögtön felmerül Önben is a kérdés, hogy mit tegyen, ha a problémamegoldás nem megy, vagy újra kirobban a veszekedés? Ilyenkor a szülőnek kell döntenie, hogy melyik gyerek mit csinál. Később, ha mindenki megnyugodott, hozzon szabályt a hasonló helyzetekre.
A kis civódásokba ne avatkozzon be, hagyja, hogy a gyerekek tapasztalatot gyűjtsenek! Ha viszont verekedésig fajulna a helyzet, határozottan lépjen közbe, húzza meg a határokat, a gyerekeknek pedig adjon lehetőséget arra, hogy megnyugodjanak - például a szobájukban.