A hamis sonkát lebuktatja a színe!

Sonkája kizárólag a sertésnek van

Ez az állat hátsó combja, vagyis a hátsó láb felső része. Szigorúan véve csakis ezt a húst hívhatjuk sonkának, noha így nevezik az első láb felső részét, a lapockát, amelyből szintén készül sonka.

Sok a gyorspácolt sonka

A hagyományosan érlelt, illetve pácolt sonkák mellett az üzletekben igen nagy a gyorspácolt sonkák aránya. Míg az előbbiek esetében a só hosszú idő alatt éri el a sonka belsejét, addig a gyorspácolás lényege az, hogy konyhasóoldatot fecskendeznek a húsba. Ezt követően néhány napig sós vízben áztatják, szárítják, s néhány hét alatt beérik.

A gyorspácolt terméket állományjavítóval, fehérjével, olykor szójával dúsítják.

Erre a gyors érlelés miatt szükség is van, mivel az eljárás során vizet juttatnak a termékbe. Az állományjavítók feladata megtartani a sonkában a viszonylag komoly mennyiségű folyadékot. Ha az ilyen eljárással készült sonkát fóliában árusítják, gyakran látható a kivált lé, ami kisebb mennyiségben nem hiba, csupán ennek a technológiának a következménye. Ha viszont a fólia felpúposodik, vagyis gáz képződik benne, akkor ne vegyük meg, mert valószínűleg megindult a romlás.

Figyeljünk arra is, hogy a sonka ne legyen túlságosan kemény, illetve beszáradt. A felvágatlan sonkáról kívülről nem állapítható meg, hogy hagyományosan érlelt vagy gyorspácolt, főtt terméket lát-e a vásárló.

Felvágás után már látható:

A hagyományos nyers sonka jellemzően sötétvörös, a gyorspácolt termék viszont sokkal világosabb. A sonkát otthon hideg, szellős helyen, vagy a hűtő legfelső polcán, körülbelül 5 Celsius fokon kell tárolni. A felhasználásig, illetve a főzésig ajánlatos meghagyni az eredeti fóliában. Természetesen a főtt sonka is elromolhat, sőt a füstölés sem védi meg ettől.