Mit kell tudni az agávé nektárakról? - 2. rész

Az agávé nektár, mint végtermék, leginkább vegyileg finomított fruktóz, 70%-os vagy annál magasabb koncentrációban. A finomított fruktóz az agávé nektárban sokkal koncentráltabb, mint a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupban. Összehasonlításként: a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup (melyet üdítőitalokban használnak) fruktóztartalma 55%. A kukoricaszirup genetikailag módosított enzimekkel készül.

Az agávé nektár készítése

„Ez valóban azonos módon készül, ez egy vegyi folyamat genetikailag módosított enzimekkel. Szintén használnak maró savakat, tisztítókat, szűrő vegyi anyagokat, stb. a keményítő még erősebben finomított inulin fruktózzá való  alakításához, mely a kukoricafruktóznál is töményebb fruktóz” – mondja Bianchi úr. Az inulin egy vegyileg finomított rostokból és cukorból álló összekapcsolt lánc, és ebben több koncentrált cukor van, mint a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupban.

Egy bizalmas levélben Dr. Martin Stutsman (Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság) elmagyarázza az agávé nektárra vonatkozó élelmiszer-címkézési jogszabályokat. „A fruktózszint emelése céljából enzimekkel kezelt kukoricaszirupot úgy kell feltüntetni, mint magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot”.

Agávé

Stutsman úr szerint az agávé esetében (melynek fő szénhidrátja a keményítő) olyan címkére van szükség, melyen a hidrolizált inulinszirup van feltüntetve. Még akkor is, ha - mint a kukorica esetében - az agave egy enzimekkel feldolgozott keményítő, nincs szükség „magas fruktóztartalmú agávé szirup” címkére, mert ez a finomított fruktóz édesítőszer annyira édes, hogy kémiailag közelebb áll az inulinhoz.

Ettől a ponttól az agávé nektárra pontosabb elnevezéssel fognak hivatkozni: agávé szirup. Ez a név jogilag egyszerű és nem megtévesztő a címkézési jogszabályok szerint, még akkor is, ha az igazi neve inkább „hidrolizált magas fruktóztartalmú inulinszirup” kéne legyen. „Az agávé nektár nevű termék valójában vegyileg finomított hidrolizált magasan finomított fruktóz, mely szándékosan félrecímkézve becsapja a fogyasztókat” – állítja Bianchi.

Az amerikai kormány saját elszámoltatási hivatala által 2008 októberében kiadott megdöbbentő jelentés szerint az USA által 150 államból importált többezer élelmiszerből csak 96 került vizsgálatra az FDA által, hogy biztosítsák a címkézés pontosságát és az élelmiszer biztonságát. Az FDA általában nem védi a fogyasztókat élelmiszerbiztonsági és címkézési szempontból, és nem lép fel a félrevezető címkézés ellen. Ez volt tapasztalható a kínai tejporbotrány idején, amikor a csecsemőtápszer melaninnal volt mérgezve.

<<Előző oldal |  Következő oldal>>