Hasznos információk inzulinrezisztenseknek

Az inzulinrezisztencia lényegében szénhidrát-anyagcserezavar, szóval nem tekinthető betegségnek. Normál esetben felszívódik a szervezetben az elfogyasztott szénhidrát. A cukor a véráramba bekerülve eljut minden sejthez, ahol energia termelődik belőle. Azonban a sejteknek a glükóz felvételéhez inzulinra van szüksége. Lényegében szabad út nyílik a cukor számára, mikor a receptorokhoz inzulin kapcsolódik.

Mi történik, ha az inzulin csak gyengén vagy egyáltalán nem kapcsolódik?

Amennyiben gyengén vagy egyáltalán nem kapcsolódik inzulin a receptorokhoz, a folyamat megszakad. Ekkor még több inzulint termel a szervezet, mivel érzékeli, hogy sok a cukor a vérben. Amennyiben ez hosszú távon fennáll, a hasnyálmirigy inzulintermelésért felelős sejtjei kimerülnek, és létrejöhet a cukorbetegség.

Mi okozhat inzulinrezisztenciát? Különféle kiváltó okok ismertek, például mozgásszegény életmód, stressz, rendszertelenség, elhízás és genetikai hajlam. Mindemellett inzulinrezisztenciát válthat ki a szénhidrátok túlzott megvonása is, mivel anyagcsere-problémát idézhet elő.

Hogyan kezelhető az IR, vagyis az inzulinrezisztencia?

Mivel az IR nem betegség, nem kell gyógyszeres kezelésben gondolkodni. Helyette életmódváltást javasolnak a szakemberek, melynek során oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, az egészséges táplálkozásra, valamint a rendszeres testmozgás beiktatására.

Az egészséges táplálkozás felé vezető úton az első lépés a makrotápanyag-szükséglet meghatározása, leginkább a szénhidrátoké. Ez az esetek többségében 160 gramm körül van. Érdemes fokozatosan átállni az új étrendre. Kezdetben javasolt mérni az elfogyasztott szénhidrát mennyiségét, később pedig már szemre is egyszerűen megállapítható lesz a megfelelő adag. Nagy segítséget nyújtanak az IR-esek számára a BioPowerShop csomagajánlatai.

Az időzítésre is figyelni kell

Mindenképpen figyelni kell a szénhidrátelosztásra is, ami azt jelenti, hogy az egyenletes inzulintermelődés érdekében kerüljön sor körülbelül három óránként tápanyagbevitelre. Jó minőségű, összetett szénhidrátok kerüljenek a tányérra, például zöldségek, bulgur, barnarizs és teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, tészták és péksütemények.

Mindemellett az időzítésre is figyelni kell. Mivel délelőtt még az egészséges embereknél is rossz az inzulinérzékenység, érdemes inkább lassú felszívódású szénhidrátot fogyasztani. A minimális, gyorsan felszívódó szénhidrátot a déli órákban jobb fogyasztani. Továbbá rontja az inzulinérzékenységet a konyhasó túlzott fogyasztása is, szóval nem szabad túlsózni az ételeket.