-
Asszisztens
-
Óvodapedagógus
-
Kőműves
-
Értékesítő
-
takarító
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
karbantartó
-
Teherautó / pótkocsi szerelő
2024. 11. 20
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Brand Marketing & Content Specialist (Részmunkaidős)
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Miért nem mindegy, hogy milyen a kenyér?
Sokan csak a fehér kenyeret ismerik el, idegenkednek a barna kenyértől színe, jellegzetes íze és illata miatt, pedig a sokmagvas és barna kenyerek még a fogyókúrázók számára is legitim ételek, mert rost- és vitamintartalmuk magas. Ez persze nem az jelenti, hogy akár este 11-kor is beszalonnázhatunk, ha barna kenyeret eszünk, csak azt, hogy mértékkel fogyasztva a diéta része is lehet. Sok dolog - nemcsak a fitneszguruk érvei - szól a fehér kenyér ellen. Okolhatjuk például az elhízásért. Az elhízás pedig számos egyéb betegség kiváltója lehet: szív-és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és a cukorbetegség.
Akiknek nincs súlyproblémája, hajlamos roppant szerencsésnek érezni magát, és alaposan bezabálni fehér kenyérből, úgysem híznak el alapon, csakhogy az egészség nem annyiból áll, hogy valaki kövér vagy sem. Hosszútávon a székrekedés sem tesz jót, amely jelenség szintén a rost- és nyomelemekben szegény táplálkozás rovására írható.
Sokat tehetünk egészségünkért, ha a mindennapi kenyerünk teljes kiőrlésű gabonából készül. Beszerezhetjük a napi pékárut a boltban is, de csak olyan helyen, ahol biztosan teljes kiőrlésű lisztből sütik, a barna szín még semmire sem garancia, nem kell hozzá feltétlen teljes kiőrlésű gabona, a megfelelő árnyalat elérésére bőven megteszi egy kis lelemény... Az ilyen kenyér pedig többet árt, mint használ. Az ismert mondás szerint csak halál biztos, meg az, ha magunk készítjük el a kolbász mellé valót!
Szerencsére az ipari forradalmak korát éljük, így nem kell rögvest beruházni egy búbos kemencébe, elég, ha beszerzünk egy kenyérsütő gépet. Ez ráadásul leegyszerűsíti a dolgokat, nem kell órákat a konyhában tölteni kelesztéssel-dagasztással és egyéb ismeretlen konyhai műveletek elvégzésével, ha az ember megfelelő sorrendben beleszitálja a hozzávalókat, máris kész a friss kenyér.
Manapság már többféle gabonából készült, teljes kiőrlésű liszt kapható, így akár naponta új kenyérféle kerülhet az asztalra. Recept is van jó sok, persze lehet őket variálni is, egyéni ízlésünknek megfelelően. Ha túl macerásnak éreznénk a házi sütögetést, gondoljunk arra, hogy az elfogyasztott rostok, nyomelemek és ásványi anyagok hozzájárulnak az egészséges bélműködéshez. Az én személyes kedvencem a graham-kenyér búzacsírával. A hagyományos ízléssel bíró emberek most felszisszennek, pfúúúj búzacsíra, persze próbaként lehet anélkül is sütni. Mivel nekem otthon nincs kenyérsütő gépem, és azt hiszem, hogy ezzel vagyunk még így egy páran, így sütőben elkészíthető receptet írok le, a kenyérsütő gépekhez meg úgyis adnak receptötleteket.
Graham-kenyér búzacsírával
Hozzávalók:
- 1 kg Graham-liszt
- 10 dkg búzacsíra
- 10 dkg kukoricaliszt
- 10 dkg zabpehely
- 1 dkg élesztő
- 1 dkg só
- 1 l langyos víz
- 1 evőkanál lenmag
- 5 dkg napraforgóolaj
- 1 dkg méz.
Az élesztőt langyos, mézes vízben felfuttatjuk, a zabpelyhet kávédarálón megőröljük. Ezután a különböző liszteket a búzacsírával, a sóval és a lenmaggal jól összekeverjük. Az élesztőt öntsük a lisztre, alaposan dolgozzuk el, és adjuk hozzá az olajat is. Az így elkészült tésztát egy tálban, 3-4 órán át, langyos helyen, letakarva kelesztjük.
Az élesztőt a lisztre öntsük |
Egy vagy több cipót is formázhatunk |
Ha letelt az idő, tegyük kiolajozott tepsibe, ahol ismét 30 percig pihentetjük, majd közepesen meleg sütőben süssük 45-50 percig. Ha kész, a tepsiből tegyük óvatosan a kenyérvágó deszkára: borítsuk ki és tiszta konyharuhával takarjuk le, hagyjuk kihűlni és fogyasszuk jó étvággyal, de mértékkel!
Fogyasszuk jó étvággyal! |