Szesz-mese: mitől veszted el a fejed?

Bár az alkoholról sokat lehet olvasni, a köztudatban gyakran összemosódnak a mennyiségre és minőségre vonatkozó, a szervezetre gyakorolt jótékony és a romboló hatásokról szóló információk.

Sokan nem tudják, hogy 1-2 pohár (nők esetében 1 dl, férfiaknál 2 dl) pezsgő elfogyasztásával már szinte kimerítették az egészségi szempontból ártalmatlannak tartható alkohol napi mennyiségét.

Az éhgyomorra fogyasztott alkohol csökkenti a vércukorszintet, és emeli a vérnyomást. Hatására a bőr kipirul, melegebbé válik, és a megnövekedett hőképződés és hőleadás emeli az alapanyagcserét. Erőteljes vízhajtó hatása befolyásolja a szervezet ásványi anyag háztartását. Az alkohol lebontása alapvetően a májban történik, mely összefüggésben van a zsírsavak égetésével. Minél nagyobb az alkoholfogyasztás mértéke, annál inkább nő a szabad zsírsavképződés, és ezáltal a vér triglicerid-szintje (vérzsír-szintje).

Szomjoltó kisfröccs

Az alkohol, mint sportital?

A maratoni futókat - abban a hitben, hogy ezzel sportteljesítményüket javítják az 1900-as évek elején még brandyvel itatták. Elvileg az alkohol a teljesítményfokozók közé tartozhatna, hiszen nagy az energiatartalma és képes gyorsan felszívódni, de valójában mégis csökkenti a sportteljesítményt. Ennek oka egyfelől, hogy a nagyobb mennyiségű alkoholbevitel kedvezőtlenül hat a reakcióidőre, a kéz-szem koordinációra, az egyensúlyozásra. Másfelől az alkohol csökkenti az izomerőt, gyorsaságot, az izmok és a szív-érrendszer állóképességét. Az alkoholfogyasztás vízhajtó hatású, jelentős vizeletmennyiséget eredményez, folyadék-elvonást vált ki a szervezetben, így a sportoló hamarabb megszomjazik.

(Egyes sportolók sörivással próbálják pótolni a szervezet folyadék- és szénhidrátveszteségét, mellyel azonban nem érik el a kívánt hatást. A sör szénhidráttartalma ugyanis nem jelentős, energiatartalma nagyrészt az alkoholból származik, melyet az izmok szinte egyáltalán nem tudnak hasznosítani.)

Mindemellett a sportolás utáni regeneráció-idő is megnyúlik az alkoholfogyasztás következtében.
Még manapság is akadnak sportolók, akik úgy vélik, hogy az alkohol magabiztossá tesz, és fontos szerepe van a verseny előtti drukk leküzdésében. Tény, hogy az alkohol bizonyos mennyiségének elfogyasztása - idegrendszerre kifejtett hatása miatt - egyes sportágakban (pl. lövészet, íjászat, öttusa, stb.) doppinglistán szerepel. Más sportágaknál azonban - mint ahogyan a fentiekből is kiderül - az alkohol egyértelműen kedvezőtlenül befolyásolja a sportteljesítményt.

Győri - sportos - kocsmaraton

Hazai helyzetkép

A különböző évi élelmiszermérlegek adatai alapján elmondható, hogy hazánkban az egy főre jutó szeszesital vásárlás évi mennyisége 100 %-os alkoholban kifejezve viszonylag stabil, 10-11 l /fő/év, ami napi szinten kb. 31 g-nak felel meg. Ez a mennyiség meghaladja a nemzetközi ajánlásokban megfogalmazott mérsékelt alkoholfogyasztás (20 g/nap) határértékét. Az adatok azonban csak átlagértékek, vagyis a lakosság egy része ennél nagyobb mennyiségű alkoholt is fogyaszt. (Mindemellett az átlagértékek számolásánál csak a kereskedelemben eladott italok mennyiségével kalkuláltak, így ehhez még hozzáadódik az otthon készített és fogyasztott italok alkoholtartalma is.)