Mi az a dioxin, és mi bajunk lehet tőle?

Milyen vegyületek a dioxinok?

A dioxinok egy közös csoportba tartozó, hasonló szerkezetű, színtelen, szagtalan, zsíroldékony vegyi anyagok, melyek egy része (az összesen 210 féle vegyületből 17), különböző mértékben egészségre ártalmas. Egészségi ártalmasságukat a legtoxikusabb vegyülethez - a 2,3,7,8 - tetraklór - dibenzo-p-dioxinhoz (2,3,7,8 TCDD) - viszonyítják, és összegezve ún. toxikus egyenértékűségi faktor (TEQ, Toxic Equivalent Concentration) egységben adják meg.

Ha ilyen veszélyes, miért nem tiltják be?

A dioxinokat nem lehet betiltani, mivel szándékosan sehol sem állítják elő, és nem használják fel, hanem bizonyos kémiai folyamatok melléktermékeként képződnek. Képződésük a természetben is előfordul (vulkánok, erdőtüzek), de általában ipari tevékenység illetve hulladékégetés a környezetszennyezés oka. Háttérszennyezésként az egész Földön előfordulhat, egyes területeken magasabb, máshol alacsonyabb mennyiségben. Európában, és hazánkban a dioxinszint csökkenő tendenciát mutat, melyet a hatóságok folyamatosan mérnek, és figyelemmel kísérnek.

Milyen élelmiszerekben és milyen mennyiségben fordulnak elő dioxinok?

Az élelmiszerekben a környezetből eredő háttérszennyezésként rendkívül kicsi, 1-2 pg/g(pikogramm/gramm) mennyiségben fordulnak elő. Ez a hihetetlenül kis mennyiség úgy érzékeltethető, hogy 1pg/g a szennyezettség, ha 1 gramm dioxin kerül bele 1000 000 tonna élelmiszerbe. Érthető, ha a dioxinok csak bonyolult, költséges laboratóriumi vizsgálattal mutathatók ki.

A környezeti szennyeződés az élelmiszerláncba kerül. Az emberi és állati szervezetben a dioxinok felhalmozódnak, és kiürülésük, lebomlásuk rendkívül lassú, évekig, évtizedekig tart. Az emberi dioxin-terhelés 90%-a élelmiszerekkel, ennek zöme (az összes bevitel 80 %-a) állati eredetű élelmiszerekkel (hús, tej, tojás, hal) kerül szervezetünkbe. Ebből is kiemelkedő a halak magas dioxintartalma, amely miatt egyes országokban a halfogyasztás korlátozására kellett kérni alakosságot.

Mi bajunk lehet, ha dioxinos húst ettünk?

Milyen káros egészségi hatása van a dioxinnak? Nagy mennyiségű dioxin akut (rövid időn belül jelentkező) mérgezéshez vezethet. Ez élelmiszer fogyasztása útján nem következhet be, ehhez az élelmiszerekben előforduló mennyiségek többezerszeresét, milliószorosát kellene elfogyasztani. Akut mérgezés szándékosság vagy baleset, ipari katasztrófa következménye lehet.

A dioxinoknak azonban kis mennyiségben, hosszan tartó bevitele is egészségi kockázattal jár. Idegrendszeri, szaporodási, fejlődési zavarhoz vezet, a tanulási képességet is befolyásolja, azimmunrendszer károsításával gyengíti a szervezet védekezőképességét, és növeli a későbbiéletkorban előforduló daganatos megbetegedések valószűnségét.

Akármilyen kis mennyiséget fogyasztok, megbetegszem?

A dioxinok egészségkárosító hatása arányos az élet során a szervezetben felhalmozódott dioxinok mennyiségével. Nagyon kis mennyiségű szennyezőanyag hatását a szervezet közömbösíteni képes. Állatkísérletekkel, és a hatástalannak bizonyuló, illetve minimális hatást kiváltó adagolásból levont következtetésekkel, biztonsági faktor közbeiktatásával állapították meg azt a szintet, amelynek rendszeres fogyasztása esetén sem várható egészségkárosító hatás. Ezt nevezik elviselhető bevitelnek.

Mennyi dioxint lehet károsodás nélkül elviselni?

Az európai tudományos szervezetek az elviselhető bevitelt (PTWI, Provisional Tolerable WeeklyIntake) testsúlykilogrammra számítva heti 14 pikogrammban (pg/ttkg/hét) határozták meg. Ez aztjelenti, hogy egy 60 kg-os ember egy hét alatt 840 pg mennyiséget fogyaszthat el károsodás nélkül, mely egy napra arányosítva 120 pg. Gyermekeknél az alacsonyabb testsúly miatt ez arányosan kevesebb. Az elviselhető heti bevitel biztonsági faktor beiktatásával lett kiszámolva, tehát ennek az értéknek kismértékű túllépése még nem jelent egészségi kockázatot.

Van-e szabályozás Európában az élelmiszerek dioxin tartalmára?

Európában, így hazánkban is a 1881/2006 EK rendelet szabályozza egyes élelmiszerek eltűrhető dioxin tartalmát. A rendelet szerint a határérték állati eredetű élelmiszerekre (állatfajtól függően)1-3 pg/g, növényi eredetű anyagokra 0,75 pg/g (zsírtartalomra számítva). A guar-gumi esetén ezutóbbi határértéket kell alkalmazni az elfogadhatóság megítéléséhez. Az élelmiszerekben, amelyekbe a guar-gumi, mint adalékanyag bekerül, ki lehet számítani a várható szennyezettséget a felhasználás arányában. Az egészségi kockázat megítélésénél figyelembe kell venni, hogy az adalékanyagokat az élelmiszerekben kis mennyiségben használják.

Mit tegyek, ha a szennyezett termékből fogyasztottam?

Ha valaki mégis fogyasztott a szennyezett élelmiszerből, nem jelenti azt, hogy meg is betegszik. Nagy ipari katasztrófák túlélői közül is csak kevesen betegedtek meg, pedig az élelmiszerekben előforduló mennyiség több ezerszerese, sőt milliószorosa érte szervezetüket. Akut mérgezési tünetekre biztosan nem kell számítani. Mivel azonban a dioxinok rendkívül veszélyes anyagok, melyek a szervezetben felhalmozódnak, és hosszú távú hatásuk vegyi anyagok, és környezetiszennyezők hatásával összeadódhat, minden elővigyázatossági intézkedés indokolt.