Ma jó napod van?- avagy mit tudunk a saját érzelmeinkről?

Az irodalom az érzelmek segítségével írja le az emberi kapcsolatokat, önéletrajzokat, életek epizódjait, személyes és csoportos történelmünket.

A festők, szobrászok formákba, színekbe, a zeneszerzők hangokba öntik az érzelmeket... Érzünk..de vajon milyen érzelmek felé billen a belső mérlegünk? Borúból, vagy derűből van több az életünkben?

Minden érzelmeket vált ki belőlünk

Elsőre úgy tűnhet, a negatív érzelmeink vannak túlsúlyban. Főleg, ha abból indulunk ki, hogy a rossz hírek kb. tízszer gyorsabban és hatékonyabban terjednek, mint a jók (Karinthy Frigyes).

Rosszból van több a "sokknál"

Ezért nem meglepő az sem, hogy a kutatók sokáig nem fordítottak kellő figyelmet a pozitív érzelmek vizsgálatára, míg a negatív érzelmek kapcsán számtalan munka látott napvilágot. Ennek egyik oka talán az evolúcióban keresendő, hisz a negatív érzelmek fejlődésünk során mindig gyors cselekvésre ösztönöztek, a túlélésünk érdekében, és biztosították, hogy bizonyos ismétlődő veszélyhelyzetekre megfelelően reagáljunk. A kutatók véleménye szerint ok lehet az is, hogy a pozitív érzelmeinkből kevesebb van, és kevésbé differenciálhatóak, ezért aztán nehezebben is tanulmányozhatók. A negatív érzelmek (pl.: félelem, harag) az arckifejezéseket és a vegetatív idegrendszeri mintázatokat tekintve jelentősen eltérhetnek egymástól, míg a pozitív érzelmek (pl.: öröm, megelégedettség) kifejezésekor csaknem ugyanazokat az arcizmokat használjuk. Nesse (1991) írása rávilágít arra is, hogy a negatív érzelem veszély esetén jelenik meg, ezzel szemben a pozitív érzelem mindig valamilyen lehetőségre adott reakció. E az asszimetria azért adaptív, mert az életünkben veszélyből többféle van, mint lehetőségekből. Tehát ha életünk gondjai, nehézségei sokszor adottak, akkor a rájuk adott válaszaink módjában keresendő a titok...

Érzelem, érzés, hangulat. Hol a különbség?

A pszichológia az érzelmeket elkülöníti az érzéstől és a hangulattól, a tyúk-tojás elvének alapján: az érzelmek idézik elő a hangulatokat. Az érzés és az érzelem megkülönböztetésének kérdésköre már bonyolultabb, megmozgatta és vitára késztette a teoretikusokat. Egyben azonban egyetértenek: az érzelmeket mindenképp többkomponensű választendenciának tekintik, míg az érzést egynek a sok komponens közül. Az érzést egy tudatosan felfogott állapotként határozzák meg, amely közel áll a hangulathoz, ugyanakkor az előidézése nem függ tárgytól, szabadon megjelenhet. Az érzelem ezzel szemben egy jelentős esemény hatására lép fel.

Túltengnek a hormonok?

Emelett, az 1980-as években a kutatások során azt is felismerték, hogy a pozitív érzelmek milyen fontosak, és észrevették, hogy bizonyos biológiai vegyületeknek,- mint a dopamin, szerotonin, endrogén opiátok és noradrenalin - közük van a pozitív érzelmi állapotokhoz. Megingott az uralkodó elmélet, ami azt mondta ki, hogy a jó érzés csak a kellemetlen érzés megszűntével jelentkezik a szervezetünkben. Kutatásokkal alátámasztották azt is, hogy a pozitív és a negatív érzelmek szintje függetlenül alakul bennünk. Vagyis van olyan személy, aki mid pozitív, mind negatív érzelmeket gyakran él át, mások pedig ritkán. Az érzelmeink átélése is bármilyen konstellációban létre tud jönni.

Minden jóban van valami rossz?

Még a boldogság érzésének összetevői között is fellelhetőek negatív érzelmek. Barbara L. Fredrickson kutatásai szerint az egyes pozitív érzelmek kitágítják az ember pillanatnyi gondolkodási és akciós repertoárját, vagyis több lehetséges választ mozgósítanak egy adott szituációra. Ezáltal a problémamegoldási folyamatok produktívabbá, kreatívabbá válnak. A rugalmas egyéneket a pozitív élmények megvédik a depressziótól, és a lelki összeomlástól, krízishelyzetekben pedig a figyelem elterelésén kívül rengeteget segítenek a megküzdésben.

Borúra derű

Minden rosszban van valami jó?

A pozitív érzelmek segítenek, hogy a rossz eseményekben is képesek legyünk pozitív vonalat találni, így lelkileg megerősödve tudjunk a nehézségekkel szembe nézni, majd azokat nyitottabban, könnyedebben megszüntetni. De nemcsak a gondolkodási folyamatainkra vannak jó hatással, hanem képesek elnyomni a negatív érzelmek hatásait, úgy, hogy egy felfelé irányuló spirál- folyamatot indítanak el, a szubjektív és társadalmi jóllétünk felé. Tehát, ha evolúciós kódjainkban a negatív érzelmek sokszínűségét hoztuk is magunkkal, pozitív érzelmeink mégis képesek felülírni a negatívak rövid és hosszú távú hatásait.

Ezáltal hosszú életünk titka a pozitív érzelmekben és a pozitív jelentéstulajdonítás képességében rejlik.

Élni jó!

Meghosszabbítja az életünket, mert nagyobb nyereséget biztosít, mint például a dohányzás feladása. Bebizonyították, hogy a hosszú életű emberek pozitív jelentést találnak sanyarú életkörülményeik között is, a hétköznapjaikba a szeretet és hála kifejezésével visznek pozitív érzelmeket, illetve készségesen segítenek a bajba kerülteknek.

A boldogság fiatalít - szól a bölcs mondás.

Valóban, a pozitív érzelmek és a pozitív jelentéstulajdonítás egy olyan képesség, ami által jobb és könnyebb életet élhetünk!