Mik azok a kontrasztanyagok, és van-e bármilyen káros hatásuk?

CÍMKÉK egészség

A kontrasztanyagok használata kapcsán számos tévhit kering a köztudatban. Vannak, akik úgy gondolják, a jódra van, aki rosszul reagál, míg mások szerint bizonyos fajtáik súlyosan károsíthatják vesénket. Mi az igazság a kontrasztanyagok kapcsán? Cikkünkből kiderül!

 

Akár víz is lehet

 

A kontrasztanyagok fogalma sokakban a laboratóriumi körülményeket és elvont tudományos kísérleteket hív elő. Pedig valójában még egy olyan egyszerű anyag, mint a víz is használható az MR és a CT-vizsgálatokhoz. Az Affidea Magyarországnál elvégezhető képalkotó vizsgálatok során modern környezetben, magas szakértelemmel kezelnek majd minket, bármilyen vizsgálatra is legyen szükségünk.

 

A vízhez visszatérve: elfogyasztása abban segítheti az orvosokat a leginkább, hogy láthatóvá váljon a húgyhólyag, a húgyvezeték, a vese üregrendszere. Ezáltal pedig az, hogy a meszesedés pontosan hol helyezkedik el. A közismert jódra pedig – a hiedelmekkel ellentétben – önmagában senki sem érzékeny. Ha így volna, nem bírná el a szervezetünk már az anyaméhben sem az oda bekerülő hormonokat. Azonban más molekulákkal összekapcsolódva a kontrasztanyagokban már létrejöhet egy belőlünk allergiát kiváltó vegyület. Hogy biztosra menjünk, hogy azzal szemben nem vagyunk túlérzékenyek, minden páciensnél érdemes feljegyezni a korábban használt készítmények típusait.

affidea.hu_-_2023_november_-_linkmarketing_-_5

A harmadik leggyakoribb kontrasztanyag a víz és a jód mellett pedig az ún. makrogolum-oldat. Ez kifejezetten hasonlít a vízhez, semleges külsejében és illatában is. Ezt a bélvizsgálat előtt fogyasztják el a páciensek. A készítmény célja, hogy a víz a bélrendszerben maradjon – ezáltal a vastag- és vékonybelek láthatóvá váljanak.

 

A kontrasztanyagok típusai

 

Három alaptípusuk ismert a szervezetbe juttatás módja szerint: intravénás, szájon át fogyasztandó és idegrendszerbe juttatható. Kiválasztásukat az orvos aszerint mérlegeli, hogy milyen célból melyik szervet kell velük vizsgálni. Emellett azt is figyelembe veszi, CT vagy MR-technológiával történik-e a vizsgálat. A víz és a makrogolum két, szájon át bevehető kontrasztanyagtípus.

 

A másik kontrasztanyagtípus az intravénás: ezekből mást használnak MR-hez, mást CT-hez. A CT-hez szükséges, jódtartalmú anyag hányingert, melegségérzést és vizelési ingert ugyan okozhat, allergiát ritkábban. Ha mégis ilyesmi lépne fel, azt bőrpír, apró kiütések és viszketések jelzik. Ennél súlyosabb reakció mindössze több millió emberből egynél lép fel.

 

Mikor lehet problémás a kontrasztanyagok használata?

 

Abban az esetben lehet gond az alkalmazásuk, ha már van egy alapbetegsége a páciensnek: veseműtéten esett át, esetleg vérnyomásproblémája, cukorbetegsége van. Ilyenkor fordulhat elő, hogy a veseműködés 60 ml/perc alá csökken. Ilyenkor kell átgondolnia az orvosnak, hogy valóban szükséges-e a kontrasztanyag használata.

 

értékelés