Segíthet a jód a mellrák megelőzésében? - 3. rész

Jód és szelén kombinációja hatásos a mellrák kezelésében és megelőzésében

A japánok igen sok halat, zöldséget és zöldteát fogyasztanak, ami megmagyarázza, hogy náluk miért olyan ritka a mellrákos megbetegedés. A japán rákkutatók felhívták az emberek figyelmét arra, hogy a rák megelőzésében fontos szerepet játszhat a germánium is.

A napi 7-10 alkalommal fogyasztott gyümölcs vagy zöldség mintegy harminc százalékkal csökkentheti a rák kialakulásának az esélyét.

„Úgy gondoljuk, hogy a jód nagyon fontos a melleknek”-jelentette ki Cann, aki úgy gondolja, hogy ez az ásvány segíthet megelőzni, és akár vissza is fordítani a mellrákot. A jódnak nagyszerű gyógyhatása van. Egyes savakkal keverve az ásvány akár a rákos sejtek osztódását is megakadályozhatja. Fontos viszont, hogy a jód leginkább szelénnel keverve fejti ki hatását. A két ásvány hatását a japán emberek egészségén figyelhetjük meg, akik szinte minden nap legalább 5 grammnyi tengeri zöldséget fogyasztanak. Cann kiemeli azt is, hogy nem hiába a japánok élnek legtovább és náluk a legalacsonyabb a mellrákos megbetegedések száma.

Összefüggést találtak az alacsony szintű pajzsmirigyműködés és a mellrák között, a jód és más ásványok kiegyensúlyozzák a mirigy működését. A tengeri zöldségek ásványokban gazdagok, ezért optimálisan táplálják a pajzsmirigyet. A hínárban található magas mennyiségű kálium pedig nagyon jó a szívnek és a vesének, ugyanakkor a benne található jód segít a fogyásban is. A tengeri hínár továbbá jótékony hatással van az elmezavarokra, a bőrhibákra, a meghűlésre és a székrekedésre. A magas krómtartalma pedig segít a vércukorszint normális értékének a megtartásában.

A rákos megbetegedések sokban függhetnek az egyik vagy másik ország talajának és ételeinek szelén- és jódtartalmától. A szelén egy olyan antioxidáns, amely segít a mellrák megelőzésében és kezelésében, azáltal, hogy megvédi a szervezetet az olyan kromoszóma elváltozásoktól, amelyek a rák kialakulásához vezethetnek. A jód, mint az már sokan tudják, jelentős szerepet játszik a pajzsmirigy helyes működtetésében, és a mellrák elkerülésében.

Tengeri hínár - a tiszta jódforrás

A hínár az egyik legtisztább és legtermészetesebb jódforrás, egy olyan ásvány, ami igen csak hiányzik ételeinkből. A jód hiánya pajzsmirigy rendellenességekhez vezet. A legtöbb méhnyak- és mellrákban szenvedő beteg jódhiányban és ennek következtében pajzsmirigy rendellenességben is szenved. A hínár egy ásványokban gazdag zöldség, igen magas a kalcium és a kálium tartalma. Ezek az ásványok kulcsfontosságúak a toxikus anyagok, pl. a fémek kiszűrésében.

Jód – Az ásvány főképp olyan tengeri növényekben található, mint a hínár, az alga és a jódozott só. A jód védelmet biztosít a mellrák ellen, segít a megfelelő energiatermelésben, és a szövet- illetve sejtregenerációban.

A Bristol-i Frenahay kórházban dolgozó Spencer arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett ˝golyva-övezet˝ lakosai esetében jóval nagyobb a rákos megbetegedések száma, mint más körzetekben. Ennek oka a régióban található alacsony jódtartalom. A kutatás 15 nemzetet és négy kontinenst foglalt magába, Dr. Brenard Eskin, a Philadelphia-i orvosi egyetem endokrinológusa úgy véli, hogy a jódhiány mind az emberek, mind a patkányok esetében mellrákhoz vezet.

A pajzsmirigy igen sok jódot szív magába. A jód ugyanakkor a nyálmirigyekben, a hasnyálmirigyben és a tejmirigyekben is jelen van. A más jellegű emlőmirigyek nem tartalmaznak jódot. A legfrissebb kutatások arra utalnak, hogy a rákos mellszövetekben nátrium-jód felgyülemlés található. A jódfelesleg általában a vesén keresztül távozik.

Az egészség fenntartásában fontos szerepet játszik a helyes étrend kialakítása, vigyázni kell, hogy a szervezetben semmilyen tápanyagból ne legyen felesleg vagy hiány. A jódhiány pajzsmirigy zavarokhoz vezethet, amely golyvák kialakulásához vezethet illetve mellrákhoz. Ugyanakkor a rákban szenvedő nők tíz százalékánál pajzsmirigy zavart mutattak ki.

Az emlőmirigyek és a pajzsmirigy már embrionális korunktól összefüggésben állnak egymással, és mind a kettő képes a jód tárolására. Ez a funkció kulcsfontosságú a terhesség és a szoptatás ideje alatt. Mivel az elmúlt időben főleg a bróm vette át a melleknek szükséges jód szerepét, félő, hogy ez okozta az elmúlt idők oly sok rákos és fibrocisztás emlőbetegedését, hisz mindkét betegség az utóbbi években jelentősen megnövekedett.