-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Óvodapedagógus
-
Értékesítő
-
Asszisztens
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
karbantartó
-
Kőműves
-
Teherautó / pótkocsi szerelő
2024. 11. 20
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Brand Marketing & Content Specialist (Részmunkaidős)
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A madárberkenye (Sorbus aucuparia) vagy gálnafa bemutatása
A rózsaféléknek erre a nemzetségére jellemző a kemény belsejű almaszerű termés, galagonyával és naspolyával együtt rokonnemzetséget alkotnak, termésük csontármagvú almatermés. A madárberkenye, a lisztes berkenye vagy süvöltény (Sorbus aria) és a barkócaberkenye (Sorbus torminalis) együtt a berkenye (Sorbus) nevű alnemzetséget alkotják, kis fehér virágaik úgynevezett dús bogernyőt alkotnak, majd kis bogyószerű gyümölcsökké változnak, melyek kevés magot tartalmaznak.
Az ebbe az alnemzetségbe tartozó kis fák meglehetősen közel nőnek egymáshoz, csupán a levelek alakja és a gyümölcs színe és formája alapján lehet megkülönböztetni őket egymástól.
A madárberkenye bogyóját a madarászok csaliként használták, ezért is szerepel a növény nevében a madár szó. A barkócaberkenye gyümölcsét valamikor a sörfőzésben, Európában a nagy szárazság idején pedig megszárították, majd lisztté őrölve használták fel.
Míg a lisztes berkenye és a barkócaberkenye általában a sziklás, a dombos vagy a hegyvidéket kedvelik, a madárberkenye vagy gálnafa különösen jól érzi magát a sivár kopár szirteken, a sziklás szakadékokról lelógva. A skót felföldön körülbelül 800 m tengerszint feletti magasságban nő. A kietlen sziklagerincek sárga homokjából vagy a szürke mészköves talajából előbukkanó berkenye jól észrevehető a vastag lombozat között rejtőző színes gyümölcsöknek köszönhetően.
A berkenye kérge világos színű, gyümölcse rikító színű; erdőkben, cserjésekben, erdőszéleken, parlagokon, lápos helyeken gyakran előforduló növény.
A madárberkenye 3-15 méteresre nő, átmérője néha meghaladja a fél métert. Eleinte nagyon gyorsan nő, az első öt év után eléri a 2,5-3 méter magasságot, és előfordul, hogy az első tíz évben már 6 méteresre megnő, ezek után lazán terjeszti ki ágait, viszont felfele már lassan növekedik.
Növekedési szokásának köszönhetően (eleinte gyorsan nő és sose tart kövér árnyékot) az erdészek a tölgyfaültetvények értékes gondozójának tartják. Mindemellett a madárberkenye kemény fájából bunkósbotot, abroncsot készítenek, kérgét pedig cserzésre használják.
A felfelé törekvő ágak rendszere lazán nő ki a fa törzséből, hanyag kecsességet és könnyedséget kölcsönözve a fának, amit már csak a kéreg, a levelek, a virágok és a gyümölcs színessége tud tovább fokozni. Szórt állású levelei 20 centiméterre is megnőnek, páratlanul szárnyaltak, 5-7 hosszúkás-lándzsás vagy elliptikus-tojásdad, élesen fűrészes szélű, 4-6 cm hosszú, színükön sötétzöld, fonákjukon szürkészöld (fiatalon bolyhos) levélszárnnyal.