-
karbantartó
-
Értékesítő
-
Asszisztens
-
takarító
-
Kőműves
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Óvodapedagógus
-
Horgos Rakodó Teherautó-sofőr (CE)
2024. 11. 21
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Komissiózó / Rendelés ellenőr
2024. 11. 21
-
Teherautó sofőr (CE) Frigo disztribúció
2024. 11. 21
-
Tolóoszlopostargonca-vezető
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Kevesen tudják, hogy a Mátra északi oldalán sikeresen lehet almát és körtét termeszteni.
Sokak szerint ez hideg, fagyos hely, ennek ellenére az utóbbi húsz évben mindössze két alkalommal fordult elő, hogy a fagy problémákat okozott ezen a területen. Az ültetvények nem a hideg völgyben, hanem a Mátra lábának lankás lejtőin vannak, itt pedig 3-4 fokkal mindig melegebb van, mint a lenti falvakban.
A Mátra északi oldalán, Recsken a gyümölcstermesztésnek közel évszázados hagyománya van.
A '70 és '80-as években 400 hektárnyi gyümölcsös volt a község határában. A rendszerváltozás környékén ez a terület a felére csökkent, majd a maradék a kezelő Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság megszűnésével lett az enyészeté. A terület egy ideig az Egri ÁFÉSZ tulajdonában volt, majd még a külföldiek földvásárlási moratóriuma előtt svájci befektetőknek adták el. - A svájciak 1993-ban közel 200 hektáron alakították a Mátra Alma Kft.-t - tájékoztat Gál István, a társaság kertésze. - Telepítettek 11 hektárnyi almát, 10 hektárnyi körtét, és meghagytak a volt állami gazdasági gyümölcsösből 6 hektárnyi 1960-as telepítésű körtét, ami mind a mai napig terem. A hagyományos gyümölcstermesztéssel szakítva, a svájciak egy intenzív gyümölcstelepítési programot indítottak. Ez a fajtákon is látszik - Idared, Jonagold, Jonaveld, Golden, Gála. A területhez tartozik egy közel egyhektáros tó, vizéből a meglévő öntözőrendszeren keresztül öntözzük a fákat.
A svájciak arra számítottak, hogy a magyar munkaerő szakképzett és olcsó, a gyümölcsöt pedig Svájcba vagy a nyugati országokba akarták kiszállítani. De a rendszerváltás után a piac összeomlott, a svájciak túladtak a tulajdonukon, és magyar befektetők kezébe került a kétszáz hektáros birtok. Azóta közel 39 hektárnyi területet telepítettünkbe rezisztens alma fajtákkal, részben feldolgozásra, részben piaci értékesítésre. A múlt év őszén megpályáztuk az agrár-környezetgazdálkodás rendszert, amiben sikerült olyan pontértéket elérnünk, hogy a gyümölcsössel bekerültünk. A közeljövőben szeretnénk egy olyan gyümölcslé-feldolgozó üzemet beindítani, ahol natúr gyümölcslevet készítünk. Ez a gyümölcsfeldolgozó 35-40 millió forintba kerül. Ennek a gépeit a hűtőházunkban el tudjuk helyezni. A gépeket Ausztriából vásároljuk. Az az üzletlánc, ahová most az étkezési almát szállítjuk, fogadókész a natúr gyümölcslére, de egy ukrán üzlet is alakulóban van.
Voltam egy növényvédős tanfolyamon annak idején, Karcagon. Voltak ott nyírségiek, alföldiek, meg én innen, északról. Gyümölcstermesztő volt szinte mindenki. Amikor megkóstoltuk a különféle almákat, hát óriási különbség volt ízben, zamatban. A fajta ugyanaz volt, de az íz-, zamat, az teljesen más. Nekem a mienk volt a legízletesebb.