Kedves Érdeklődő!
Mivel kép nincs, több dologra is lehet gondolni.
1,
Lehetéséges a perzselés is, ami tárpanyag-túladagolástól vagy túl tömény permetszertől származhat. Lehetséges? Elképzelhető, hogy a növény tövéhez szórt valamennyi szilárd műtrágyát, és ráöntözött?? ha igen, akkor perzselt részeket metssze vissza.
2,
Mostanában gyakori a didimaszcella is, erről itt olvashat:
http://www.edenkert.hu/novenydoktor/novenyvedelem/kertepites-szaradas-didimaszcella-tuja/2198/
3, A leggyakoribb természetesen a tuja kabatínás hajtás- és ágpusztulása (hajtásbarnulás)A kórokozó gomba nem csak a tuján (Thuja), hanem a hamiscipruson (Chamaecyparis ), a ciprusokon (Cupressus) és a borókán (Juniperus) is súlyos károkat okozhat. Elsősorban a kálcium-, magnézium- és mangánhiányos területen fejlődő növényeket támadja meg. Megfelelő védekezéssel és időben történő felismeréssel a károk megelőzhetők és orvosolhatók. Komoly veszély a fiatal növényeket fenyegeti, melyek a fertőzés következtében elhalhatnak.Kabatina thujae, Kabatina juniperi. Az előző évben megfertőzött hajtásokon telel át, majd május közepétől a hajtások felületén található foltok felszakadnak, és az ott keletkező konídiumtelepek ősszel újra fertőznek. A kórokozó gomba sebzéseken jut a növénybe, ezért rovarkártétel és mechanikai sebzések esetén a fertőzés veszélye fokozottan fennáll.Kezdetben a hajtásvégek szürkészöldre színeződnek, majd fokozatosan elhalnak. Az egész növényt csak fiatal korban károsítja, többnyire csak a hajtáscsúcsok halnak el. A fertőzött hajtásokon 0,2-0,4 mm nagyságú, nagyítóval is látható fekete foltok, termőtestek találhatóak.Védekezés:Kálcium-, magnézium- és mangántrágyázással pótoljuk a nem megfelelő termőterület hiányosságait, erősítsük meg a növényt, ellenállóvá téve a kórokozóval szemben. Fontos időpont a május, amikor az áttelelt szaporítóképletek fertőzni kezdenek. Lehetőleg ezt megelőzve távolítsuk el és semmisítsük meg a fertőzött hajtásokat. Súlyos esetben illetve ültetvények esetében indokolt a gombaölőszeres kezelés.