A legtutibb őszi ültetnivalók

Több okból is hasznos ősszel ültetni

A tikkasztó meleg, a tűző nap, a költséges öntözés, mind-mind rizikófaktor a növények fejlődése szempontjából.  Ezek kiküszöbölhetőek ősszel. A nyár végén elültetett növények tavaszig megerősödnek. A fagyra érzékenyek pedig jobb, ha csak kora tavasszal kerülnek a földbe.

A vásárláskor mindig győződjünk meg arról, hogy a facsemete rendelkezik-e a szükséges minősítéssel. Erről a törzsön elhelyezett színes szalag ad felvilágosítást. Ősszel kétféle facsemetét vásárolhatunk: választhatunk a hagyományos szabadgyökerűek közül, vagy a korszerűbb, bár drágább földlabdás növényekből. Az ősszel ültetett szabadgyökerű facsemeték szinte kivétel nélkül megerednek, de aki biztosra akar menni, az döntsön inkább a földlabdás változat mellett. Előfordulhat, hogy néhány levél a csemetén marad, ezeket lehetőleg minél hamarabb távolítsuk el. A földlabda nélkül vásárolt kis fácskák gyökerét lehetőleg hagyjuk érintetlenül. Ez alól csak az jelent kivételt, ha gyökérzet egyenlőtlenül nagyra fejlődött, vagy a kitermelés közben valamilyen sérülés érte. Ilyenkor közvetlenül a roncsolt rész felett vágjuk vissza a gyökeret.

A méret a lényeg

Ahogy a házaknak, úgy a fáknak és a cserjéknek is szükségük van alapra. Ez a csemeték esetében a megfelelő nagyságú ültetőgödröt jelenti. Az ültetőgödör nagyságának megválasztásánál az ültetett fa későbbi mérete a meghatározó. Cserjék vagy kisebb növekedésű fák esetében elegendő 40 centiméter mély és ugyanilyen széles gödröt ásunk. A termetes gyümölcs-, vagy díszfának viszont akár egy méter mély és széles gödröt kell ásnunk annak érdekében, hogy a későbbi fejlődése zavartalan legyen. A nagyméretű ültetőgödör erősen agyagos talajok esetében még fontosabb. Az agyag ugyanis a gödör falánál vízszigetelő réteget alkot, így a felesleges öntözővíz nem tud elszivárogni, a növény megfulladhat. A talaj kiemelésekor érdemes a felső részt a mélyedés egyik oldalára, míg az alsót a másikra tennünk. A gödör aljára helyezzünk szerves trágyát. Ha sikerült a vásárolt növény igényeinek megfelelő méretet kiválasztanunk és kiásnunk, következhet az ültetés. A fás szárú növényeket olyan mélyre ültessük, ahogy azok előzőleg a faiskolában álltak. Így a legtöbb gyümölcsfánál a jól kivehetően megvastagodott oltási hely nagyjából 10 centiméterrel a föld felett helyezkedik el. A pontos ültetési mélységet a gödörre keresztben lefektetett léccel tudjuk kimérni. A talaj kiemelésekor a felső részt a gödör egyik oldalára, míg az alsót a másikra tegyük.

Támaszték és öntözés

A karó segít, hogy az erős széllökések ne döntsék meg a frissen ültetett csemetét. Alapos öntözéssel a talajszemcsék a gyökerek közé mosódnak, így a gyökerek nem száradhatnak ki.

Szeles, kitett helyeken a facsemeték mellé érdemes a teljes begyökeresedési támasztékul szolgáló karót is szúrni. A karót ferdén szúrjuk le annak érdekében, hogy a növény gyökerei ne sérüljenek meg. Miután gondosan elhelyeztük a facsemetét, először a gödör felső részéből kiásott részt lapátoljuk vissza. Az alulról kiszedett rész csak ezután következhet, de abból is csak annyi, hogy legfeljebb 20 centiméter vastagságban fedjen. Ide nem hatolnak be a fa gyökerei, és mivel tápanyagban szegény, gátolja a gyomok kelését a fa körül.

A gödör betemetésekor a földet folyamatos taposással tömörítsük, ami csak olyan mértékű legyen, hogy a gyökerek ne sérüljenek meg. Az ültetőgödör peremén körkörösen hozzunk létre egy néhány centiméter magas földkupacot. Ez az úgynevezett tányér gondoskodik arról, hogy az öntözővíz ténylegesen a gyökérzónához szivárogjon le. A facsemetét nyolcas kötéssel rögzítsük a karóhoz. Ez megakadályozza, hogy a fa törzsét kidörzsölje a karó.

Az alapos öntözés nem csak arra szolgál, hogy kielégítse a növény vízigényét. Egyúttal abban is segít, hogy a talajszemcsék a gyökerek közé mosódjanak. Így a gyökerek is könnyebben behatolnak a környező talajba. A szükséges alakító metszést nem kell feltétlen ősszel elvégeznünk, inkább várjuk meg vele a növénynek kedvezőbb tavaszi metszési időszakot.

Mikor telepíthetjük a gyümölcsféléket?

Alma: ősszel, esetleg kora tavasszal

Berkenye: ősszel

Birs: kora tavasszal, esetleg ősszel

Bodza: ősszel

Cseresznye: kora tavasszal, esetleg ősszel

Japánszilva: kora tavasszal, esetleg ősszel

Kajszi: kora tavasszal, esetleg ősszel

Körte: ősszel, esetleg kora tavasszal

Málna: ősszel

Mandula: kora tavasszal, esetleg ősszel

Meggy: ősszel, esetleg kora tavasszal

Mogyoró: ősszel, esetleg kora tavasszal

Őszibarack: kora tavasszal, esetleg ősszel

Ribiszke: ősszel

Szamóca: tavasszal, nyár végén

Szilva: ősszel, esetleg kora tavasszal