Miért olyan egészséges a spenót?

Az a csodálatos spenót! Popeye-nek is bevált

A spenót évtizedek óta a gyerekek Waterlooja szerte a világon, ez az egyetlen étel, amelyre majdnem minden anyuka NEM! – választ kap csemetéjétől. A spenót a céklafélék és a mángold rokona, íze is valamelyest hasonlít. Frissen, salátaként fogyasztva a legfinomabb, de párolva is kitűnő. Az íze sem túl rossz, salátaként megőrzi enyhén édeskés ízét, párolva erősebb ízt ad.

A spenót: honnan származik?

Pillantsunk bele egy kissé e leveles növény történelmébe. A spenót Ázsiából származik, keresztül utazott sok országon a kereskedőkkel és az általuk szállított élelmiszerekkel együtt.  Kínában a VII. században jelent meg (azóta sem feledkeztek meg róla). Az európai országok csak a XI. században ízlelhették meg a spenótot, itt a spanyolok honosították meg.

Mára a spenót a leveles élelmiszernövények főáramlatához tartozik Európában és az amerikai kontinensen egyaránt, de volt olyan időszak a XVI. században, amikor a firenzei Medici Katalin magával vitte saját szakácsait, hogy spenótot főzzenek neki, amikor férjhez ment Franciaország királyához. Azóta minden spenótágyon tálalt fogást „á la Florentine”- nek neveznek.

Mitől egészséges a spenót?

Mindannyian tudjuk, hogy ez a zöld, leveles növény, a spenót, bőséges forrása a vasnak és a klorofillnak, rostjai pedig tisztán tartják a bensőnket. De van még valami ezen kívül is. Minden jóakaró és minden orvos ajánlja a spenót fogyasztását a várandós és szoptató anyukáknak, a menstruáló nőknek, a növésben levő gyerekeknek, és mindazoknak, akik vérszegények. Mára köztudott, hogy a spenót vastartalma sokkal jobban megfelel az emberi szervezet szükségleteinek, mint a vörös húsok, ráadásul mindez kevés kalóriával, és zsír nélkül.

A vas, azonkívül, hogy ellátja egészséges hemoglobinnal szervezetünket, élesíti a memóriánkat, és felélénkíti az agyműködésünket is. Végül, egereken végzett kísérletek kimutatták, hogy a vasban gazdag étrend növeli az öregebb rágcsálók analitikus és motorikus készségeit.

A spenót minden falatja szinte az összes, ember számára hasznos tápanyaggal rendelkezik, összehasonlítva bármely más étellel. Kezdjük azzal, hogy a kutatók legalább tizenhárom féle flavonoid-vegyületet azonosítottak a spenótban, ezek antioxidánsok, melyek a rák ellen a legjobb harcosok. A tudósok ennél tovább is mentek: speciális spenót-kivonatokat készítettek, hogy jobban tudják tanulmányozni azok összetevőit.

A spenót gyógyhatása

A kivonatokkal végzett vizsgálatok elképesztő eredményt mutatnak. Néhány összetevő, úgy tűnik, lassítja a rákos sejtek osztódását a gyomorrák esetén. Megint mások a mell-, és bőrrák sejtjeinek visszafejlődését okozzák. A spenótban és más leveles növényekben jelenlevő folsav, a béta-karotin mellett, növeli a vastagbél sejtjeinek ellenállóképességét a mutációval és DNS-károsodással szemben. Azoknál, akik béta-karotinban gazdag zöldségeket fogyasztanak, kisebb a vastagbélrák esélye, mint azoknál, akik nem esznek ilyen élelmiszert.

Rákellenes hatása mellett a spenót olyan összetevőkkel is dicsekedhet, amelyek megerősítik a szervezetet, és megvédik az olyan betegségektől, mint a csontritkulás, a szívbetegségek, a vastagbélrák, az ízületi gyulladás és mások.

A spenót ellátja a szervezetet a szükséges tápanyagokkal, egy csészényi spenótlevél kétszer annyi K-vitamint tartalmaz, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy a  csontok erősek maradjanak. Aztán van még más is. A spenót jelentős mennyiségű A- és C-vitamint tartalmaz, mely garancia a fölösleges koleszterin oxidációja ellen, ami diabéteszes szívpanaszokat okozhatna.

A folsavra azért van szüksége a szervezetnek, mert az segít lebontani az olyan vegyi anyagokat, melyek szívpanaszokat okoznak. A folsav egészséges mennyiségben megtalálható a spenótnak nevezett leveles csodaszerben.

Ezen kívül a spenót nagy mennyiségben tartalmaz magnéziumot is, egy csészényi friss spenótlevél biztosítja a szervezet számára szükséges napi magnéziummennyiség 7,5 %-át.

A spenót másik előnye, amiről eddig nem tudtunk, az a vérnyomáscsökkentő tulajdonsága. Tudományos vizsgálatok bizonyították, hogy egy előételnyi-adag spenótsaláta ebédre, vagy párolt spenót rendszeres fogyasztása vacsorára maximum négy órán belül lecsökkenti a vérnyomást.

A spenót felhasználása

Mindezek mellett a spenót olyan tápanyagokat tartalmaz, melyek segítenek harcolni az olyan gyulladásos eredetű betegségek ellen, mint a reumás ízületi gyulladás és az asztma.

Ahhoz, hogy a legtöbbet hozzuk ki a spenótból, mindig figyeljünk arra, hogy a levelek frissek, zsengék legyenek, és ne lepje őket piszokréteg. A szárakon ne legyenek sárga nyomok. A spenótot legfeljebb négy napig tarthatjuk hűtőszekrényben, ha mosatlanul, lazán műanyagzacskóba tesszük.

Akár nyersen, akár főve fogyasztjuk, a spenótot előbb alaposan mossuk meg, legalább két-három alkalommal, folyó vízben, amíg a szennyeződések utolsó nyomait is eltávolítjuk. Nem túl jó ötlet a spenótot aprítás után megmosni, mert így kimosunk egy csomó tápanyagot is belőle. Ehelyett a leveleket tisztítsuk meg a száraktól, és öblítsük le egy nagy tál langyos vízzel, majd cseréljük le a vizet, és addig ismételjük az öblítést, ameddig a leöntött víz tiszta marad. Az utolsó öblítésnél lehetőleg használjunk klórtablettát is.

Blansírozva vagy párolva, az élénkzöld spenótlevél azonnal megnyugtató látványt nyújt a szemnek a vacsoránál, bármilyen más ételt kihangsúlyoz – vizuális és egészségügyi szempontból egyaránt!