Hogyan védekezzünk a babzsizsik ellen?

A babzsizsik a szántóföldön fertőzi meg a termést, innen kerül a tárolóba a kártevő, ahol kedvező körülmények között a tél folyamán több nemzedék is kifejlődhet.

A lárvák nemcsak babban, hanem egyéb pillangósvirágúak magvaiban is fejlődnek és kívülről a héjat átrágva hatolnak a mag belsejébe. A lárva más néven kukac, fejlődését befejezvea magban - közvetlenül a héj alatt készített bábkamrában - alakul bábbá. Fő tápnövénye a bab, de más hüvelyest ( borsót és szóját ) is fertőzhet.

Honnan ismerjük fel a babzsizsiket?

A zsizsik a vékony héjú fajtákat (pl. kénbabot) részesíti előnyben. Az érett magon egy-egy szemen rendszerint több, szabályos, kerek, 2 mm-nél kisebb átmérőjű lyuk látható. Az imágó teste 2-3,5 mm hosszúságú és mintegy fele olyan szélességű. Világosabb, vagysötétebb zöldes-barna színű. A háti részén sárgászöld és világosszürke szőrökből álló foltok tarkítják. A frissen kikelt lárvának - a borsózsizsiktől és más kukactól eltérően - 3 pár lába van, amit az első vedléskor veszít el. Határozatlan nemzedékszámú faj, amely, ha a hőmérsékleti viszonyok lehetővé teszik, raktárban egész éven át szaporodik.

Fejlődése kizárólag száraz magvakban mehet végbe. A babzsizsik az év nagy részén át teljes egészében raktározott magban fejlődik, ami a borsózsizsiknél sohasem fordulhat elő. A babzsizsik tojásait mindenkor már a majdnem érett hüvelyekre helyezi, és kifejlődése csak a már kifejlett száradó magvakban mehet végbe. A szabadban elhelyezett tojásokból már a bab betakarítása előtt kikelnek a lárvák, és befurakodnak a babszemekbe. Cséplés után a magvakon a fertőzöttség ránézésre nem vehetőészre, ami a kártevő magtárba jutását s ottani elszaporodását nagyon megkönnyíti. A magtárbankikelő nemzedék nőstényei ömlesztett termény esetében a magra vagy a magvak közé, zsákolt babnál a zsákra helyezik tojásaikat.

Melegebb éghajlatú országokból a babzsizsiknek szabadban kifejlődő két nemzedékét említi az irodalom. Hazánkban szabadföldi körülmények között csupán egyetlen nemzedéke van. A szabadban történő fejlődés mindenkor a magtárból kikerülő egyedek révén indul ki. A fertőzött bab többé-kevésbé undorító szagú. A károsított vetőmag csírázóképessége romlik, vagy teljesen csíraképtelen lesz. Egy magban 15-34 zsizsik fejlődése is végbemehet, ami a mag teljes felélését jelenti. Szabadföldi fertőzés nem minden évben bekövetkezhet.

Védekezés a babzsizsik ellen:

Mivel a bab már a szántóföldön fertőződhet, ajánlatos a betakarított magvak fertőzött, vagy fertőzetlen voltáról meggyőződni. A fertőzöttség szabad szemmel nem ismerhető fel, de megállapítására vannak vizsgálati módszerek.

Jódos eljárás: a fertőtlenítésre kerülő magmennyiségnek egy kisebb részét vesszük ki és alaposan összekeverjük, utána tüllzacskóba téve jódos, illetve lúgos oldatba mártjuk. Amagvakat alaposan leöblítjük, majd kiteregetve a szemeket átvizsgáljuk. Minden egyes befurakodási helyet fekete pont jelez. Étkezési célra tárolt bab védelmére a tároló helység alacsony hőmérséklete az egyedüli lehetőség. A kártevőnek a magban lévő fejlődési alakjait csak gázzal tudjuk biztosan elpusztítani, légmentesen lezárható kamrában. Kis mennyiségű tételeket célszerű mélyhűtőben néhány napra lefagyasztani, hogy a lárvák elpusztuljanak.